Hodász nevű település első fennmaradt okleveles említését 1221-ből ismerjük. A megtalált "első" okleveles említéstől visszamenőlegesen a település akár 2-300 éve tartó folyamatos létét feltételezhetjük.

A településszerkezet kialakulásáról régi térképek tudósítanak. A tágabb közlekedésföldrajzi összefüggésekből kiderül, hogy a mai Hegyháthodász kialakulásánál a Körmend-Zalaegerszeg összekötő út játszotta a legfontosabb szerepet. Elgondolkodtató a mai szőlőhegy Király-hegy elnevezése. Tudjuk, hogy a település lakói legkorábban királyi szolgálónépek voltak, aki hód vadászattal foglalkoztak (a hódot részben prémje, részben pedig a belőle nyerhető illatszer alapanyag miatt vadászták) A szomszédos Halastón 1266 augusztus 20-án V. István, Mizdón pedig 1277. augusztus 20-án IV. László király keltezett oklevelet. Utóbbi neve "mézadó" jelentésű, ami méz, illetve méhsör előállításával foglalkozó szolgáltatókra utal. Tehát Hodász közvetlen környékén a kora Árpád korban a királyi udvari szervezethez tartozó népek laktak.

Ma is élő helynév a "Katonák útja". Hosszú szakaszon ez alkotja ma is a falu határát, ami önmagában is jelzi, hogy igen régi útról van szó, ha már a középkori faluhatár is hozzá igazodott. A "Katonák-útja" Itáliát kötötte össze, ahol "strada Ungarororum"-nak is nevezték, Székesfehérvárral. A hosszú szakaszokon nyílegyenes utat úgy jelölték ki, hogy lehetőleg elkerülje a településeket, ezáltal lehetővé téve rajta a rajta vonuló katonák, és kereskedők gyors haladását.

Hodasz a 13.században kerülhetett magánkézre. Kőszegi István 1273-ban Nádasd nembeli Itelemér fia Imrének, a Nádasdiak ősének adta. Az ő leszármazottai, rokonai és jogutódai örökölték az egész feudális korban.

A település határában mára elpusztult (ún. elpusztásodott) településekről is tudunk. Ezek Gérnyi (1293) és Kabahegy (1410). Midkettőt a ma is létező helynevek alapján lehet nagyjából lokalizálni. Az előbbi a Körmend- Zalaegerszeg főút mentén lehetett, talán a mai szőlőhegy térségében, az utóbbi neve Kapa-hegy alakban maradt fenn a falutól délre, helyén jelenleg erdő található.

Az ismert történeti demográfiai számadataink segítségével képet alkothatunk a lakosság mennyiségi változásairól, ami természetesen kihatott a település belterületének növekedésére is. A legkorábbi megbízható adataink 1549-ből származnak. Ekkor Hodászon mintegy 150 lakóval számolhatunk. A személyre szólóan pontos első magyarországi népszámlálás adatsora 1787-ből áll rendelkezésünkre, ekkor Hodásznak 218 lakosa volt (összesen 34 lakóházban). A 19. században és a 20. század első felében dinamikus népességgyarapodás zajlott. 1910-ben 403, míg 1933-ban már 470 lakost írtak össze. Ez a trend a II. vháborút követő társadalmi, gazdaság-és településföldrajzi változások következtében azonban radikális népességcsökkenésbe csapott át, 1993-ban a statisztika már csak 209 lakost regisztrálhatott (119 lakásban). A lakosságszám a mélypontot 1999-ben érte el, amikoris a településen csak 174-en éltek. Jelenleg a településnek 195 lakosa van.