Településrendezési terv

  nyomtatási kép


HEGYHÁTHODÁSZ KÖZSÉG
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA ÉS
A BELTERÜLETRE, VALAMINT A KÜLTERÜLETI
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ
SZABÁLYOZÁSI TERVE
Megbízó:
Hegyháthodász Község Önkormányzata
Generáltervező:
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
1
Hegyháthodász Község Képviselő Testületének
..... / ?. sz. rendelete
a
község helyi építési szabályzatáról és
a belterületre, valamint
a külterületi beépítésre szánt területekre
vonatkozó szabályozási tervéről
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Hegyháthodász Község Képviselő Testülete a módosított épített környezet alakításáról és
védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló, módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben
(továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló
többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdésében és a 16. §. (1) bekezdésében
biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
1. §
(1) A rendelet hatálya Hegyháthodász község közigazgatási területére, a szabályozási
terv jelen rendelet (2) bekezdésében lehatárolt terület(ek)re terjed ki.
(2) A szabályozási terv a község belterületére és beépítésre szánt külterületére terjed ki.
(3) Jelen rendelet a Preangulumban megállapítja az (1) bekezdésben körülhatárolt
területre vonatkozó Helyi Építési Szabályzatot (továbbiakban: HÉSZ), jóváhagyja a
(2) bekezdésben lehatárolt területre kiterjedő szabályozási tervet (továbbiakban:
SZT) és elrendeli ezek együttes alkalmazását.
(4) Az (1) bekezdésben körülhatárolt területen területet felhasználni, építési telket és
területet kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest, továbbá műtárgyat
tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani, korszerűsíteni, bővíteni,
bontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: elépítési
munka), valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni - a hatályos jogszabályok
megtartása mellett - csak a jelen rendeletben foglaltak szerint szabad.
(5) A HÉSZ (2) bekezdésében rögzített SZT-re vonatkozó előírásai csak annak egyidejű
felülvizsgálatával módosíthatók.
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
2
2. §
(1) Jelen rendelet, valamint a szabályozási terv és jelmagyarázata a (2)-(3) bekezdésben
kötelező, a (4) bekezdésben irányadó szabályozási elemeket tartalmaz.
(2) I. rendű szabályozási elemek:
a) beépítésre szánt építési övezetek és beépítésre nem szánt övezetek területének
lehatárolása;
b) a szabályozási vonalak (forgalmi és gyűjtő utak, helyi utak és közforgalom előtt
megnyitott magánutak szabályozási területének határai);
c) a területfelhasználási módok határa, egyben kötelező telekhatár (beépítésre
szánt és - nem szánt területek határa, ha az nem szabályozási vonal);
d) az övezetek és az építési övezetek határai és a hozzájuk rendelt előírások;
e) az építési hely határa;
f) belterületi határvonal.
(3) II. rendű szabályozási elemek:
a) védőterület, védősáv határa.
(4) Irányadó szabályozási elemek:
a) irányadó telekhatár vonala (ha az nem kötelező telekhatár is egyben).
(5) Kötelező elemek:
a) az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása csak az SZT és a HÉSZ
felülvizsgálatával és módosításával lehetséges;
b) a II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása az érdekelt
államigazgatási szerv(ek) vagy közműszolgáltató szervezet(ek) felmentésének
birtokában a felmentés mértékéig a HÉSZ és az SZT módosítása nélkül
lehetséges.
(6) Az irányadó szabályozási elemek csak tájékoztató jellegűek, azoktól való eltérés a
HÉSZ és az SZT módosítása nélkül is megengedett.
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
3
II. RÉSZ
A TERÜLETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
3. §
(1) Hegyháthodász község közigazgatási területe belterületre és külterületre oszlik. A
belterület lehatárolását az SZT tartalmazza.
(2) A szabályozási terv új építési övezetek létrehozásával a belterület kiterjedéséről
dönt.
Az érintett új építési övezetek az SZT1 tervlap alapján az alábbiak:
ÉPÍTÉSI ÖVEZET TÁBLASZÁM
Lf? 01, 02, 05
Gk... 19, 20
- -
(3) Az SZT beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiak
szerint:
Beépítésre szánt építési övezetek:
Lf falusias lakóövezet;
Vt településközponti vegyes terület;
Üh hétvégiházas üdülőterület;
Gk kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet;
Gm mezőgazdasági, élelmiszeripari építési övezet (major);
Kte különleges terület - köztemető területe.
Beépítésre nem szánt övezetek:
Ku közlekedési és közműterület - útterület;
Kp közlekedési és közműterület - parkoló terület;
Zk zöldterület - közpark területe;
Zs zöldterület - sportpálya;
Zé zöldterület - közpark meglévő középület megtartásával;
Zu zöldterület - lakóingatlan megközelítését is szolgáló öszefüggő
zöldfelületi rendszer;
E erdő - gazdasági erdőterület
Ev erdő - védelmi célú erdőterület;
Eo erdő - oktatási-kutatási rendeltetésű galéria erdőterület
M mezőgazdasági terület;
Mv mezőgazdasági terület - korlátozott használatú védőterület;
Msz mezőgazdasági terület - szőlőhegy;
Mk mezőgazdasági terület - kert, gyümölcsös;
Mgy mezőgazdasági terület - gyepterület;
Ml mezőgazdasági terület - ligetes cserjés legeltetett terület;
Vf vízgazdálkodási terület - folyóvizek medre és partja;
Vá vízgazdálkodási terület - állóvizek medre és partja;
Vv vízgazdálkodási terület - ivóvízbázis, vízműterület.
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
4
KÖRNYEZETVÉDELEM
4. §
Zöldfelületi értékvédelem
(1) Az építésre kijelölt területeken a település jellegének megfelelő hagyományos
zöldfelület kialakítására kell törekedni. A meglévő őshonos növényzet egyedeit
általánosan védeni kell. A védelem módját, mértékét a magasabb rendű
jogszabályok és a helyi értékvédelemről szóló rendelet együttesen határozza meg.
(2) A közterületek területhasználati egységek előírt zöldfelületi elemeit (gyep-pótló,
gyep, cserje, facsoport, fasor, zöldtető stb.) érint beavatkozások közül a létesítés és
megszüntetés csak kertépítészeti terv alapján, a felújítás legalább kertészeti
szakvélemény alapján végezhető.
(3) E rendelet hatálya alá eső területeken fa kivágása - d= 50 cm átmérő felett - nem
közterületen (telken belül) is csak előzetes engedély alapján történhet.
(4) A vízfolyások természetes ártéri növényállománya (puhafa és keményfa ligeterdők,
láprétek, nádasok, stb.) helyi értékvédelemben részesül. A vízfolyások vízmedrének
területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken tájidegen növényzetet (pl.
örökzöldek) telepíteni tilos.
(5) A községi utak mentén, a zöldterületei sávban kialakult hagyományos gyümölcsfasorok
(meggy, körte, alma stb.) védelmet élveznek. Ezek fajta szerinti besorolását a
község értékvédelmi rendeletének helyi természeti értékeiről szóló fejezete
tartalmazza. Új növénykiültetés vagy -pótlás esetén a védett fajták valamelyikét
kell választani. Ezen előírás a hivatkozott rendelet életbelépésétől kötelezően
betartandó, addig ajánlásként a PAGONY Kft. által összeállított, az alátámasztó
javaslatok TÁJTERV-i munkarészében található növénylistája veendő figyelembe.
(6) Az közúttal határos ingatlanok közterületről látható, be nem épített területein
hagyományos növénypopuláció telepítendő és gondozandó (pl.: virágoskert,
szőlőlugas, zöldséges kert stb.). A telek ezen részén tájidegen növényzetet (pl.: nem
honos örökzöldet) telepíteni tilos.
(7) A beépítésre szánt területek be nem épített, művelésből ki nem vett telekrészei az
eredeti művelési ág szerint művelendők. A beépítetlen területek gondozásáról,
gyomtalanításáról (így a művelésből kivett de be nem építetett területekéről is) a
tulajdonos köteles gondoskodni.
Levegőtisztaság-védelem
(8) A község igazgatási területét levegőtisztaság-védelmi szempontból a
21/2001.(II.14.) Korm.rendelet, 14/2002.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, a
10/2001.(IV.19.) és a 17/2001. (VIII. 3.)KöM rendelet alapján kell meghatározni.
(9) A légszennyező anyag-kibocsátás az adott területen a (8) bekezdésben
meghatározott kategóriának megfelelő határértéket nem lépheti túl.
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
5
Zaj- és rezgés-védelem
(10) A zaj és rezgés elleni védelem területeire a közlekedési zaj - 8/2002 (III.22.) KöMEüM
együttes rendelet előírásait kell alkalmazni.
(11) Azokban az építési övezetekben, ahol a HÉSZ 10. §-a relatív zajvédelmi értéket
határoz meg, az adott övezet zajkibocsátása a szomszédos lakó- vagy üdülő építési
övezet ténylegesen mérhető zajkibocsátását akkor is csak a megengedett értékkel
lépheti túl, ha egyébként a (10) bekezdésben hivatkozott jogszabály által előírt
maximális zajkibocsátási értéken belül maradna.
Hulladékártalmatlanítás
(12) A rendelet hatálya alá eső területen bármely (veszélyes, termelési és kommunális
szilárd) hulladék gyűjtése, elszállítása csak szervezett keretek között történhet.
Hulladék csak zárt térben, illetve gyűjtőedényben tárolható, kivéve az
önkormányzat által meghirdetett lomtalanítási akciók során kihelyezett hulladékot.
(13) A fenti hulladéknemek csak egymástól elkülönítve gyűjthetők, tárolhatók és
kezelhetők. Veszélyes hulladék kezelése csak a vonatkozó jogszabályok szerint
történhet.
(14) A közterületeken elhelyezett hulladékgyűjtő edényzetek kiválasztása, elhelyezési
módjának, környezetének kialakítása a 4. § (2) bekezdésben előírt kertépítészeti terv
vagy -szakvélemény részét kell, hogy képezze.
Földvédelem
(15) Hulladék, útsózási és egyéb, a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes
hatású anyag - az avar, kerti, növényi eredetű hulladék kivételével - csak zárt
térben, illetve edényzetben tárolható, nem burkolt felületen ideiglenesen sem
helyezhető el. A területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal történhet.
(16) Épületek, utak, egyéb létesítmények kivitelezésekor az érintett területen lévő
termőföld, humuszos termőréteg védelméről, újrahasznosításáról gondoskodni kell.
(17) A terepszint alatt létesülő építmények, berendezések (pl. tartályok, vezetékek, stb.)
építése esetén azokat úgy kell kialakítani, hogy azok sem az építés idején, sem a
későbbi működés során ne okozzanak talaj és felszín alatti vízszennyezést.
(18) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő föld-felesleget a kommunális hulladéktól
elkülönítve kell deponálni.
(19) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya,
kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a
kijelölt telepekre szállításáról.
Élővizek védelme
(20) Minden forrás természeti védelem alatt áll. A források 100 méteres környezete védő
terület, építésre nem vehető igénybe. Kivételesen, a védőtávolságon belül is
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
6
elhelyezhető a forrás használatával összefüggő kútház, esőbeálló, tájékoztatótábla,
stb. építmény. Magánterületen eredő források közhasználatát a tulajdonos
biztosítani köteles.
(21) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védgátak folyamatos karbantartásáról,
tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.
(22) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot,
növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes,
vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
(23) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot,
szennyvizet, szennyezett csapadékvizet vezetni tilos, a meglévő
szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követően meg kell szüntetni.
(24) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak
közcsatornába vezethető, annak kiépítéséig zárt tárolóban gyűjthető. Külterületen,
ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi
szennyvíztisztító berendezés létesíthető.
Az állattartás szabályai
(25) A település teljes igazgatási területén állattartó építmény elhelyezése csak az
állattartás szabályozásáról szóló rendelet, a jelen előírások és a vonatkozó egyéb
jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
KÖZMŰVEK ELHELYEZÉSE, FENNTARTÁSA
5. §
A közművek elhelyezésének általános előírásai
(1) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a
csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű
rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a
gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Törekedni kell a közművek
olyan vonalvezetésére, hogy azok a burkolatlan területeket vegyék igénybe.
Amennyiben a hely szűkössége folytán a közművek egy része útburkolat alá kerül,
azok építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell
megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási igényét is figyelembe
kell venni, különös tekintettel a védett fasorokra.
(3) Mindennemű építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó
közművezetékek, közműlétesítmények védelméről, az érintett építési terület
helyreállításáról.
(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a faluképi
megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai
követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
7
6. §
Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai
Ívóvíz-ellátás
(1) A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek építése, vagy meglévő
épületek ilyen célú átalakítása csak közegészségügyi szempontból bevizsgált
egészséges ivóvíz-ellátás megléte esetén engedélyezhető.
(2) A vízvezeték-hálózatra vonatkozó védőtávolságon belül építmény elhelyezése
nem engedélyezhető.
Szennyvízkezelés, elhelyezés
(3) A szennyvízcsatorna megépítése után az érintett fogyasztókat kötelezni kell a
csatornára való rákötésre, kivéve ha a szennyvíz gyűjtése, ártalmatlanítása és
elhelyezése egyedi berendezéssel a rendelet hatálybalépésekor már megoldott.
(4) Szennyvízcsatorna és tisztítórendszer létesítése esetén a szennyvízátemelő műtárgy
védőtávolsága és technológiája a környezetvédelmi és terület-fejlesztési miniszter
8001/1994. (K.Ép.Ért.11.) KTM tájékoztatójában előírtaknak feleljen meg. A
központi szennyvíztisztító telep védőtávolsága a technológia függvényében
határozandó meg.
(5) Ipari tevékenység során keletkező szennyvizeket a közcsatornákba csak megfelelő
előtisztítás után szabad bevezetni. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén
belül, a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.
(6) A parkolók felületéről indokolt esetben, de 40 gépkocsibeállást meghaladó
parkolószám felett mindenképpen, a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón
átvezetve lehet közcsatornába engedni.
(7) Élővízfolyásba ipari eredetű tevékenységből származó szennyvíz csak a hatóságok
által előírt előtisztítást követően engedhető be.
(8) A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie az érvényes
jogszabályi előírásoknak.
Árvíz-, és belvízvédelem
(9) Vízfolyások hullámterében mindennemű tevékenység, műszaki infrastruktúra
létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.
(10) A vizek természetes lefolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság
engedélyével, az abban foglalt előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.
(11) A VÍZIG kezelésében lévő vízfolyások árvédelmi töltéseinek lábától 10 - 10 m, a
társulati kezelésű vízfolyások partélétől 6-6 m és az önkormányzati kezelésben lévő
vízfolyások, árkok partélétől 3-3 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon
hagyandó. A nyílt árkok karbantartására az északi, keleti oldalon legalább 1 m, a
déli és nyugati oldalon legalább 3 m sáv biztosítandó karbantartási célra.
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
8
Villamosenergia-ellátás
(12) A villamos művek biztonsági övezetét a 11/1984. (VIII.22.) IpM számú rendelet
szerint kell biztosítani. A védőtávolságot a föld feletti vezeték mindkét oldalán a
szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen kell mérni.
(13) Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság:
- 20 kV-ig: 15 - 15 m;
- 20 kV felett: 30 - 30 m.
Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén: 6-6 m.
(14) Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon:
- 35 kV-ig 1-1 m;
- 35 kV-120 kV között 1,5-1,5 m.
A szabadtéri villamos alállomások biztonsági övezetét 120-400 kV-ig, a létesítmény
kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 20 m-es sáv.
(15) Turizmusfejlesztési szempontból:
Az Ü (üdülő), K (különleges), valamint az Mk és Msz övezeteken belül a villamos
közép-kisfeszültségű és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatokat
földkábellel kell tervezni és kialakítani. A már meglévő légvezetékek kiváltásáról
azok korszerűsítésekor, bővítésekor kell gondoskodni.
Ezen övezeteken belül, illetve azok 100 méteres körzetében trafóállomás csak
mészhabarcsba rakott tégla építményben elhelyezve létesíthető. Köré három
oldalról - a kezelhetőség megtartására ügyelve - fűzfa kiültetés telepítendő.
(16) Falukép védelmi szempontból:
Azokon a helyeken, ahol a belterület felett nagyfeszültségű légvezeték helyezkedik
el, azok földbe helyezéséről legkésőbb a hálózat rekonstrukciójakor gondoskodni
kell.
Lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a villamos közép-kisfeszültségű és
közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatok a (14) bekezdésben nem említett
övezeteken belül is földalatti elhelyezéssel valósuljanak meg. Amennyiben ez -
finanszírozási vagy más technikai okból - nem biztosítható, úgy a kábeleket közös
oszlopsorra kell elhelyezni.
Földgáz-ellátás
(17) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény telkétől vízszintesen mért 15
m, az átadó borítható szerelvényeitől mért 26 m védőtávolság által kijelölt terület. A
nagynyomású földgázvezeték biztonsági sávja a földgázvezeték falsíkjától mért 23-
23 m.
(18) Középnyomású gázelosztó vezetékek védőtávolsága keresztmetszettől függetlenül 4
- 4 m.
Középnyomású földgázellátású területeken a nyomásszabályozókat az előkertben,
lehetőleg a telekhatártól mért 1 m-en belül kell elhelyezni.
(19) A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem
engedélyezhető.
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
9
Hírközlés
(20) Turizmusfejlesztési szempontból:
Az Üh(hétvégiházas üdülőterület), K (különleges), Mk és Msz övezeteken belül a
távközlési hálózatokat földkábellel kell tervezni és kialakítani. A már meglévő
légvezetékek kiváltásáról azok korszerűsítésekor, bővítésekor kell gondoskodni.
(21) Falukép védelmi szempontból:
Lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a távközlési hálózatokat a (20)
bekezdésben nem említett övezeteken belül is a földalatti elhelyezéssel valósuljanak
meg. Amennyiben ez - finanszírozási vagy más technikai okból - nem biztosítható,
úgy a kábeleket közös oszlopsorra kell elhelyezni.
7. §
Reklámfelületek kialakítása
(1) Hegyháthodász területén kereskedelmi célú reklám elhelyezése csak a helyi
termelés, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységének segítése céljából lehetséges.
Létesítésük építési engedély köteles tevékenység.
(2) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más
jelzés közterületen szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata,
formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése a táj- és
településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet,
közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztetheti.
(3) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját
ingatlanukon belül cégéreket, becsalogató táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban
reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos
beleegyezésével - kialakíthatnak.
Reklám csak a kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves
(építészetileg megkomponált) részeként kerülhet kialakításra. Megvilágítása hideg
színhőmérsékletű fényforrással (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető,
vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.
(4) Amennyiben a község helyi értékvédelemről alkotott rendelete a reklám
elhelyezésére is kitér, úgy a két szabályozást együttesen kell alkalmazni.
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
10
8. §
Tűzvédelem
(1) A tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátását a működési körzet szerinti
hivatásos önkormányzati tűzoltóság látja el.
(2) Az éjjel-nappali tűzjelzés lehetősége a nyilvános telefonállomások létesítésével
biztosítandó.
(3) Az újonnan parcellázott területeken a tűzivíz-nyerésről az épületek
használatbavételéig gondoskodni kell.
(4) Az épületek közötti tűztávolság és a legkisebb távolság biztosításáról az épületek
építésének engedélyezésekor gondoskodni kell.
(5) Az új építési területeken biztosítani kell a tűzoltógépjárművek számára, az
akadálytalan közlekedést.
(6) Jelen rendelet előírásait az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakkal
(továbbiakban: OTSZ) együtt kell alkalmazni.
III. RÉSZ
A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSAI
9. §
Általános előírások
A beépítésre szánt területek építési övezeteinek lehatárolása, beépíthetősége
(1) Hegyháthodász beépítésre szánt területe az ingatlannyilvántartás szerint a
rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas egyedi telkekre oszlik. Beépítésre
szánt terület egyes építési övezeteiben épületet, építményt, épületrészt,
épületegyüttest, továbbá műtárgyat elhelyezni csak egyedi építési telken lehet.
(2) A telkek rendeltetésszerű használatához a megközelíthetőséget közúti kapcsolattal
vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal biztosítani kell.
Az építési telken épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni az OTÉK 33. §-ban előírt
feltételek teljesítésével lehet. Fenti feltételek megteremtésére külterületen az
önkormányzat nem kötelezhető.
(3) Az építési övezetek lehatárolása a beépítésre szánt területeken szabályozási
vonallal, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó
határvonallal (ha ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és építési övezeteket
elválasztó határvonallal (építési övezetek egymástól való leghatárolása) valósul
meg. Az SZT1 szabályozási terven az építési övezeteket ezen határvonalakon túl az
egyes területrészek jelkulcs szerinti sraffozása és színe/árnyalata, valamint az
?építési övezet jele" hivatkozó tábla is megkülönbözteti.
A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom
előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
11
(4) Ha az egyedi építési telek területe az építési övezetre előírt legkisebb telekterületet
100%-nál nagyobb mértékben meghaladja, a beépítettség számításánál a 100% feletti
területtöbbletet figyelmen kívül kell hagyni.
(5) Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete
együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított
területértéket.
Az építési hely
(6) Az egyes építési övezeteken belül építési hely határvonallal lehatárolt ún. építési
helyek lettek kijelölve. Az építési telken belül épületet elhelyezni csak ezen az építési
helyen belül szabad. Az építési hely azon része, amely védőtávolságon belül
helyezkedik el, csak a II. rendű korlátozás megszűnését követően vehető építési
helyként figyelembe.
(7) Az építési hely határa az egyes építési övezetekben az SZT1 tervlap szerint rögzített.
Elhelyezkedésük, méretük - hasonlóan a többi I. rendű szabályozási eleméhez -
csak a szabályozási terv és a HÉSZ együttes módosításával változtatható meg.
(8) Az építési hely feltáró úttal (egyéb közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott
magánúttal) határos homlokvonala azokban az építési övezetekben, ahol ezt jelen
rendelet 10. §-ának egyedi előírásai rögzítik, egyben kötelező építési vonal is.
Amennyiben a rendelet kötelező építési vonalat ír elő, a huzamos emberi
tartózkodásra szolgáló épület az építési helyen belül csak az így definiált építési
vonalra kerülhet. Az egyéb rendeltetésű épületek, építmények az illeszkedés
szabályát is figyelembevéve az építési hely egyéb részein is létesülhetnek a HÉSZ és
más vonatkozó jogszabályok egyidejű betartásával.
Az egyes építési övezeteken belül az oldalkert minimális mérete:
-oldalatáros beépítés esetén. 6,0 m;
-szabadonálló beépítés esetén: 3,0 m.
Az előkert mérete az SZT-1 tervlap szerint rögzített.
(9) Az oldalhatáros beépítésű építési övezeteken belül az ?építési hely határa"
oldalhatárra eső vonala egyben kötelező építési vonal is. Az épület egyes részeinek
eltávolodása ettől a vonaltól legfeljebb 2,95 méterig lehetséges.
(10) Az építési hely utcához (megközelítésre szolgáló közterülethez vagy közforgalom
előtt megnyitott magánúthoz) közelebb eső 1/3-nyi területén, de min. 15 méteren
belül az építési övezeti előírásban egyébként megengedett különálló árnyékszék,
állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett
anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti fedett kialakítású
kivételével - nem helyezhető el.
(11) Amennyiben telekosztás, telekhatár-rendezés vagy más szabályos telekalakítási
eljárás folytán a telekhatár az építési hely határa vonalra vagy az építési helyen belülre
kerül, sem az OTÉK 35. §-a szerint meghatározott elő-, oldal- és hátsókert területe
sem az OTÉK 36. §-a szerinti építmények közötti legkisebb távolsággal lehatárolt
terület nem vehető építési helyként figyelembe.
(12) Az építési övezetek építési helyein kívül állandó emberi tartózkodásra nem szolgáló
sport- és játszóeszközök, kerti pavilonok, szabadtéri medencék, stb. szabadon
elhelyezhetők a zöldfelületre vonatkozó előírások, valamint az OTÉK 35. § - 36. §-
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
12
ban előírtak betartása mellett. Az építmények elhelyezése a szomszéd ingatlan
rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a tulajdonos jogos érdekeit nem
sértheti.
(13) Az építmények közötti legkisebb távolság:
- sem az OTÉK 36. § rendelkezéseinél,
- sem a 35/1996(XII.29.) BM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat
érintett előírásainál,
- sem az érvényben lévő ágazati normáknál kisebb nem lehet.
Az épített környezet értékvédelme
(14) Az építési övezetekben elhelyezett épületek és építménye tömege és
anyaghasználata tükrözze az épület (építmény) funkcióját, illeszkedjen a kialakult
épített és természeti környezethez, tartsa tiszteletben a hagyományokat.
(15) Az építmények megközelítése, a járművek telken belüli elhelyezése, kerítés építés és
terepalakítás tekintetében az OTÉK 40-45. §-ban foglaltak az irányadók.
Ezen belül a lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az alábbi
kikötésekkel létesíthetők:
a) magastető esetén 35°-45° hajlásszögű kerámiacserép héjalással;
b) alacsony hajlásszögű tető- vagy, dongaboltozat: zöldtető, üveg- vagy
polikarbonát lemez, illetve titán-cink héjalás.
Az egyes építési övezetekhez tartozó kerítéstípust (áttört vagy tömör kerítés, stb.)
jelen rendelet 10. §-ának táblázata tartalmazza.
(16) A lakó- (L..), vegyes- (V..), üdülő- (Ü..), különleges (K..) területeken, a
mezőgazdasági szőlő, -gyümölcsös (M..) területeken és azok határától számított 500
m-en belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el.
Egyéb területen a létesítés feltétele (a vonatkozó jogszabályokon kívül):
- önálló építményként létesíthető,
- a közúti megközelítést biztosítani kell,
- létesítését a terepadottságok kihasználásával, tájba illesztve, növényzettel
takartan kell megtervezni.
(17) Az építési övezetek zöldfelületei esetében az egyes övezetekben előírt telekterületre
vonatkozó zöldfelületi arányt biztosítani kell. A létesítmény használatbavételi
engedélye csak akkor adható meg ha a zöldfelület kialakítása már megtörtént.
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
13
10. §
AZ EGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK EGYEDI ELŐÍRÁSAI ? TÁBLÁZAT
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
14
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
15
IV. RÉSZ
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
11. §
A beépítésre nem szánt területek övezeteinek lehatárolása, beépíthetősége
(1) Az övezetek lehatárolása a beépítésre nem szánt területeken szabályozási vonallal,
beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó határvonallal (ha
ezek nem szabályozási vonalak is egyben) és övezeteket elválasztó határvonallal (az
övezetek egymástól való lehatárolása) történt. Az SZT1 szabályozási terven az
övezeteket ezen határvonalakon túl az övezet jelkulcs szerinti sraffozása és
színe/árnyalata, valamint az övezet jele hivatkozó tábla is megkülönbözteti.
A természetben ezek a határok általában élővízfolyás, közút, valamint közforgalom
előtt megnyitott magánút formájában jelentkeznek.
Általános közlekedési és közműterület
(2) Az általános közlekedési és közműterület a vasúti és a légi közlekedés kivételével
közlekedési célú, valamint közművek elhelyezésére szolgál.
(3) A közlekedési területek rendeltetése, kialakítása:
Szabályozási
szélesség
(m)
Funkció
megnevezése
Övezeti
jel
Tervezési
osztály
OTÉK
szerint
tervezett
Védőtávolság
(m)
Megjegyzés
76 . II. rendű főút Ku11 K.IV.A. 30 30 100 -
Külterületi
szakasz
74166. sz. Hegyháthodászi
bekötő út
Ku13 K.VI.A. 30 30 100 -
76 . sz. II. rendű főút Ku12 B.IV.B.A 30 18 - OTÉK-tól
eltérő
keresztmetszet
74166. sz. Hegyháthodászi
bekötő út
Ku14 B.VI.c.B. 30 30 - -
Országos
II. rendű
összekötő
utak,
bekötő
utak
Belterületi szakasz
74166. sz. Hegyháthodászi
bekötő út
Ku15 B.VI.c.B. 30 22 - OTÉK-tól
eltérő
keresztmetszet
Ku21 K.VIII.B. 12 16 - -
KT
szakasz
Helyi kiszolgáló utak
Ku22 K.VIII.B. 12 12 -
Ku23 B.VI.d.A. 22 22 - -
Helyi
mellékutak
BT
szakasz
Helyi kiszolgáló utak
Ku24 B.VI.d.A. 12 16 - -
Gyalog- és kerékpár út Ku41 B.IX 3-3 6 - -
Fontosabb mezőgazdasági utak Ku51 K.VIII.c - 8 -
Egyéb helyi utak
Szőlőhegyi utak Ku52 B.VI.d.C. - 4 -
egyirányú,
vagy rálátás
szerinti
kitérőkkel
kétirányú
Egyéb közlekedési
terület
Parkoló Kp1 - - - -
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
16
(4) Az OTÉK előírásaitól eltérő keresztmetszetű utak esetén kártérítési igény az
útkezelő felé nem érvényesíthető.
(5) Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét az SZT2 rajzszámú
tervlap tartalmazza. A mintakereszt-szelvénnyel nem szabályozott utak esetében az
OTÉK 26.§ (2) bekezdése előírásait kell alkalmazni.
(6) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései,
valamint közművek helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető az OTÉK 26. § (1)
és (6) bekezdése, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/A. § (1) és
annak végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21) MT rendelet 31. § (3) előírásainak
megfelelően. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján
helyezhetők el.
(7) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a
telekterület 2%-át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t
nem haladhatja meg. Útmenti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül
építhető.
(8) A közutakat és a közforgalom előtt megnyitott magánutakat 12 m szabályozási
szélességű vagy nagyobb keresztmetszet esetén jelen rendelet 4. § (1)-(6) bekezdése
szerinti fásítással kell megvalósítani.
A zöldterület
(9) Hegyháthodász község zöldterületi övezetei - közpark, illetve sportpálya
rendeltetésű területek.
Rendeltetésük szerint:
- közpark területe: (Zk);
- sportpálya területe: (Zs);
- közpark egyedi épületelhelyezési lehetőséggel: (Zé);
- lakóingatlan megközelítését is szolgáló összefüggő zöldfelületi rendszer: (Zu).
(10) A közpark (Zk) területen emlékmű, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK 27. § (4) a)
és (4) c) pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el. Vendéglátó épület
elhelyezése az övezetben tilos.
(11) A sportpálya területén emlékmű, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK 27. § (4) a)
pontban foglalt építmény helyezhető el. Épület elhelyezése az övezetben tilos.
(12) A (Zé) jelű közpark területen emlékmű, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK 27. § (4)
a) és (4) c) pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el. Az övezetben
jelenleg meglévő, köztulajdonban lévő épületek (így a műemléktemplom, illetve a
volt tejbegyűjtő épülete) fenntarthatók és közcéllal tovább üzemeltethetők. Új épület
elhelyezése az övezeten belül tilos.
(13) A (Zu) jelű közpark területen a semmilyen, a zöldterületeken egyébként
megengedett épület/építmény nem helyezhető el. A zöldterület a lakóingatlanok
megközelítésére (ingatlanonként egy közúti kapcsolat) igénybe vehető.
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
17
Az erdőterület
(14) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Felhasználása az OTÉK 28. §-nak
előírásai szerint történhet.
Rendeltetésük szerint:
- gazdasági erdőterület: (E),
- védelmi(védő) erdőterület: (Ev),
- oktatási-kutatási (rehabilitációs) erdőterület: (Eo).
(15) Az oktatási-kutatási erdőterület a területen honos ökoszisztémát rehabilitáló, az
ehhez szükséges erdőkezelési módokat feltáró tevékenység kutatására,
megvalósítására és oktatására szolgáló terület .
Az övezetben a fatermesztő parcellákat természetes erdősülést elősegítő üzemterv
alapján szálalásos művelésű, vegyes kor- és fajtatösszetételű erdőkre kell kiváltani
(Pro Silva-módszer). A teljes gyep-, cserje- és koronaszint helyreállítása mellett az
állatvilág igényeire is tekintettel kell lenni. A vadállomány létszámvizsgálatának
függvényében vadvédelmi kerítést kell létesíteni a lékekben feljövő csemeték
védelmére.
A területen épület nem helyezhető el.
(16) Az erdőterületen elhelyezett építmények magassága - a kilátótorony kivételével - a
4,5m-t nem haladhatja meg. Anyaghasználatában a természeti környezetbe
illeszkedő, természetes anyagokat és a hagyományos szerkezeti megoldásokat kell
előnyben részesíteni.
Mezőgazdasági terület
(17) Általános mezőgazdasági terület (M)
A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az
azokkal kapcsolatos termékfeldogozás és tárolás építményei elhelyezése céljára
szolgáló terület.
A termőföld védelme, a talajminőség és a mikroklíma javítására érdekében -
elsősorban az utak, árkok, vetődések mentén - mezővédő erdősávok telepítése
indokolt. A HÉSZ a tulajdonviszonyokba történő beavatkozást kerülve a fenti célt
az alábbi ösztönző-korlátozó előírásokkal kívánja elérni:
a) 10.000 m2 vagy azt meghaladó nagyságú területen épületet, építményt elhelyezni
csak akkor szabad, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es
sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre;
b) 10.000 m2-nél kisebb méretű területen épületet elhelyezni, építményt 1,5%
beépítési arány megtartásával szabad, kivéve ha a telek úttal, árokkal határos
területének min. 5 m-es sávjában legalább 1 szintes (cserje vagy lombosfa)
növénykiültetés kerül telepítésre. Ez utóbbi esetben a beépítési arány max.: 3%
lehet.
Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen
kell alkalmazni. Az a-b) pontokban előírt növénykiültetésnek az épületre és
építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
18
(18) Mezőgazdasági korlátozott használatú védőterület (Mv)
A mezőgazdasági védőterület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az
azokkal kapcsolatos termékfeldogozás céljára szolgáló olyan terület, amely a közeli
beépítésre szánt területek védelme érdekében korlátozás alatt áll: a védőterületen
bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez
szükséges épület, építmény nem létesíthető.
Az övezetben egyéb épület, építmény is csak akkor helyezhető el, ha a telek úttal,
árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és
lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre.
Az övezeten belül birtokközpont nem létesíthető.
Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen
kell alkalmazni. Az előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó
használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.
(19) Mezőgazdasági szőlő terület (Msz)
a) Jellemzően szőlő, gyümölcsös művelési ágú területek. Az övezeten belül erdőt
telepíteni tilos, jelen rendelet hatályba lépése előtt már beerdősült területeket a
szomszédos ingatlanok benapozásának biztosítása érdekében ki kell termelni és
azok helyén az övezetre előírt művelést kell folytatni. Mivel az Msz övezetben a
szőlő művelési ág elsőbbséget élvez az övezeten belül, nagy termetű gyümölcsfa
csak a pince (présház) környezetében ültethető abban az esetben és úgy, hogy az
a szomszéd szőlőműveléshez fűződő jogos édekeit ne sértse.
b) Vissza kell állítani a telekhasználat eredeti beosztását:
A megközelítésre szolgáló út felőli telekrészt (legalább 10 és legfeljebb 30 m
mélységben) kaszáló-gyümölcsös gyepterületként kell fenntartani. A többi
területet a beépített területek kivételével az övezetre jellemző művelés alá kell
vonni.
c) Kerítés indokolt esetben is csak a gyepű és a szőlő, gyümölcsös terület határán
létesíthető (a telken belül), oly módon, hogy az utakkal határolt tömbök együtt
kerülnek bekerítésre, tehát az oldalhatáron kerítés nem létesíthető. Az így
kialakított közös kerítés áttört léckerítés lehet, drótfonatot csak növénytakarás
által elrejtett módon lehet alkalmazni. A növénytakarás sövényszerűen nyírt
örökzöld nem lehet, a helyben honos cserjéket kell előtérbe helyezni (orgona,
rózsa, galagonya, bodza, som, stb.).
d) A telekaprózódás megakadályozása érdekében e rendelet hatálybalépésétől
kezdve telekalakítás, -osztás, -határrendezés csak akkor engedélyezhető, ha a
keletkezett (módosult) telkek mindegyikének szélessége 12 m-nél, mélysége 50
m-nél nem kisebb és területe legalább 720 m2.
A telken csak a művelést, gazdálkodást szolgáló építményt szabad elhelyezni.
Meglévő telekosztás esetén a 600 m2-nél kisebb területű telek nem beépíthető. Új
telekalakítás esetén a telek beépítésének feltétele a min. 1000 m2-es telekméret.
e) Telkenként egy épület helyezhető el oldalhatáron álló - vagy két
ingatlantulajdonos együttes engedélyezési eljárás kérelme esetén: ikres -
beépítés mellett.
f) Az épület elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy a hátsókert műveléséhez a
megközelítés biztosítható legyen és legalább egy gépjármű elhelyezésére telken
belül lehetőség maradjon.
g) A telek beépítettsége nem haladhatja meg sem a telek terülének 5%-át, sem a 40
m2-es bruttó területet.
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
19
Az épület alatt létesített pince vagy alagsor területe a beépítettség mértékénél
nagyobb nem lehet. Kivétel ezen szabály alól a kizárólag bor tárolására szolgáló,
hagyományos tégla vagy kő bolthajtásos pince, amely a szomszédos
ingatlanokon álló (vagy a későbbiekben jogosan elhelyezhető) al- és
felépítmények állékonyságának veszélyeztetése nélkül a telek területének 15%-
ig, max. 100 m2 hasznos alapterületig létesíthető.
h) Az épület rendezett tereptől mért gerincmagassága a 6,0 m-t nem haladhatja
meg. Az elhelyezendő épületnek tervezésekor a tájba illeszkedés szempontjaira,
valamint a hagyományos épületszerkezetek és anyagok használatára
(tömegarány, anyaghasználat, szinezés) különös gondot kell fordítani. Az
engedélyezési eljárás során az I. fokú építésügyi hatóság jogosult a terveket a
települési főépítész tervtanácsa elé vinni és/vagy helyben szokásos módon azt a
községben közzétenni.
i) A mezőgazdasági szőlő és gyümölcsös területek beépítésének általános
előfeltételeként a telek eredeti művelési ági besorolásából a megközelítésre
szolgáló utat, burkolt gépjármű parkoló területet, illetve az építmény vagy
épület elhelyezésére szolgáló területet ?kivett" területté kell minősíteni. A telek
kivett része az eljárás lefolytatását követően beépíthetővé válik, míg a
fennmaradó rész művelését az eredeti művelési ágnak megfelelően a tulajdonos
folytatni köteles.
j) Amennyiben az Msz övezeteken belüli telekre ivóvízzel ellátott épület kerül
elhelyezésre, az építési engedélyezési eljárás keretében a keletkezett szennyvíz
zárt gyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni kell.
k) Az Msz övezeteken belül birtokközpont nem létesíthető.
(20) Mezőgazdasági kert, gyümölcsös (Mk)
Elsősorban gyümölcstermesztésre szolgáló mezőgazdasági területek. Az ettől eltérő
mezőgazdasági művelés a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos érdekeket nem
sértheti. Az övezeten belül birtokközpont nem léteíthető.
(21) Mezőgazdasági gyepterület (Mgy)
A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely
takarmányozási, legeltetési célt szolgál.
Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.
(22) Mezőgazdasági ligetes-cserjés, legeltetett terület (Ml)
A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely
takarmányozási, legeltetési és tájrehabilitációt célt szolgál. Területén törekedni kell a
vizes rét- és láprétekre jellemző, fűz- égerfa, stb ligetes és cserjés fedettség
kialakítására és fenntartására. Ennek érdekében fokozni kell az övezeten belül vagy
annak határán található patakok, árkok vízmegtartó képességét (meanderes
kialakítás, többszintes puhafa ligeterdős partfenntartás), biztosítani kell a rétek
időszakos elárasztását.
Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
20
Egyéb rendeltetésű terület
(23) Folyóvizek medre és partja (Vf)
a) Az övezetben csak az OTÉK 30. §. (1), (3)-(4), (6) bekezdés szerinti
területhasználat engedélyezhető.
b) Az övezetben elhelyezhető épület:
- által elfoglalt terület a telekterület 0,5 %-át,
- építménymagassága a 4 m-t nem érheti el.
(24) Állóvizek medre és partja (Vá)
a) Az övezetben csak az OTÉK 30. §. (2), (6) bekezdés szerinti területhasználat
engedélyezhető.
b) Az övezetben elhelyezhető épület
- által elfoglalt terület a telekterület 0,5 %-át,
- építménymagassága a 4 m-t nem érheti el.
(25) Ivóvízbázis, vízműterület (Vv)
a) Az övezetben csak az OTÉK 30. §. (5) bekezdés szerinti területhasználat
engedélyezhető.
b) Az övezetben elhelyezhető épület, építmény magassága az építési
engedélyezési tervdokumentáció technológiai tervfejezetében meghatározott
szükséges mértéket nem haladhatja meg.
V. RÉSZ
A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI
12. §
Országos objektum és területi védelem
(1) Hegyháthodász közigazgatási területén belül nyilvántartott régészeti lelőhely:
nincs
(2) Hegyháthodász közigazgatási területén belül nyilvántartott műemlék:
- a 19. század végén épült Szőlőhegy, 37. számú népi boronapince (VK7726,
határozatszám:5800/1986, hrsz:1626)
Helyi objektum védelem
(3) A helyi védelem területére, illetve objektumaira vonatkozó általános és részletes
előírásokat, a védelem- és a költségviselés mértékét a község helyi értékvédelemről
szóló rendelete határozza meg.
(4) Helyi objektumvédelem az alábbi ingatlanokat érinti:
Külterületen: -
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
21
Belterületen:
-34, 35, 42,50,79,81, 99, 100, 102
A helyi értékvédelemről szóló rendelet ezt a felsorolást bővítheti.
Helyi védelemben részesülő természeti értékek
(5) Az természeti értékek védelme érdekében a község értékvédelmi rendeletének helyi
táj- és természet védelméről szóló fejezetében előírtakat kell alkalmazni.
VI. RÉSZ
A KIALAKULT ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ ELŐRÁSOK
13. §
(1) Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet,
telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a
követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy
jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak
megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell
tekinteni. A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és
folytatható a következő kikötésekkel:
(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi
előírások szerint alakult ki, akkor a telken a meglévő épület felújítható, de sem a
beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető.
(A tetőtér beépíthető, ezáltal a építménymagasság és a beépítettség megtartása
mellett a szintterület növelése megengedhető). Ha az épület lebontásra kerül, a
telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a HÉSZ előírásait kell alkalmazni.
(3) Ha a telek beépítési módja nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, és az
előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telkeken kialakult állapot miatt új
épület elhelyezésénél vagy meglévő átépítésénél nem érvényesíthető, az építési
hatóság az övezeti előírástól eltérő beépítési módot határozhat meg. A telekre
vonatkozó építési övezet egyéb előírásait be kell tartani.
(4) Ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az építési övezeti
előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak építménymagassága
nem növekszik, és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók.
Ha a meglévő épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és
a rá vonatkozó övezet előírásait érvényesíteni kell.
(5) Az elemi kár vagy baleset során megrongálódott, az előírásoknak meg nem felelő
épület a káresetet követő egy éven belül az eredetivel azonos módon helyreállítható.
(6) A HÉSZ hatálybalépését megelőzően kiadott érvényes építési engedély alapján
megvalósuló, építés alatt lévő épületek a HÉSZ szabályai alól kivételt képeznek.
Hegyháthodász község HÉSZ / SZAB.TERV ? Főép. tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
22
VII. RÉSZ
14. §
VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
(1) E rendelet, a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az I. fokú határozattal
el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg a .??..../???.....számú rendelet hatályát
veszti.
Hegyháthodász, 2003. .............????....
............................................ ...........................................
jegyző polgármester

HEGYHÁTHODÁSZ
KÖZSÉG
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
Megbízó:
Hegyháthodász Község Önkormányzata
Generáltervező:
TARTALOM
 CÍMLAP
 TARTALOM
 JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
 ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI JAVASLATOK
 SZERKEZETI TERVLAP T1 JELŰ TERVLAP
 SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA
 INTÉZKEDÉSI TERV
 SZERKEZETI TERVET JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
2
ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI JAVASLATOK
HEGYHÁTHODÁSZ KÖZSÉG
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
I. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT
II. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI
JAVASLAT
III. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT
IV. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT
V. HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
3
Hegyháthodász község nem rendelkezik általános rendezési tervvel. A Zala megyével
közvetlen határos Vas megyei kisközség a megye által vezérelt állami-tanácsi
fejlesztésekből évtizedeken át kimaradt. Ez is közrejátszott abban, hogy a település
népességszáma az ötvenes évektől kezdődően rohamosan csökkent. Az elvándorlás
általában az ország belsejében irányúlt, de számottevő vonzó hatást fejtett ki
Szombathely és Zalaegerszeg is. Lényegében a mai napig nem alakult ki mikrokörzeti
hatás a szűkebb térségben, így azonos eséllyel indulhat Hegyháthodász is a
fejlődőképesség megalapozásához.
A rendelkezésre álló környezeti alapadatok, fejlesztésekkel kapcsolatos információk jó
hátteret szolgáltatnak a helyzetértékeléshez, a megoldást igénylő problémák
feltárásához, azonosításához.
Gazdagította információinkat a véleményezésben érintett államigazgatási szervek
előzetes adatszolgáltatása is. Számításaink, kiinduló vizsgálati adataink a KSH Vas
Megyei Igazgatósága által kiadott ?1999-2000. évi Törzskönyvi Adatai"-ra épültek.
I. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT
A Nyugat-Dunántúl nagytáj egyik jellegzetes része az Alpokalja, melynek a
Rábáninneni-kavicstakaró déli részén a Felső-őrség, majd ennek folytatása a Vasi
Hegyhát és keleten a Kemeneshát kistérség. Területe 500 km2, mely a nagytájnak 7%-a,
míg a középtájnak 42%-a. A kistáj nagyrészt Vas megye keleti területére esik, kisebb
északi része átnyúlik Veszprém megyébe. Gyakorlatilag a 8. sz. főút D-i oldala
valamellyest elkülönül ettől, a földfelszín Körmendtől kezdődően K-i irányban eltérő
lejtéssel a Zala folyóhoz simul. Körmendtől Vasvárig a vízgyűjtő területet a Csörnöc-
Herpenyő a Rábába közvetíti. A hegyháthodászi zártkertből induló Hodászi ág és a
Hegyaljai patak is ide csatlakozik. Ugyanakkor Hegyháthodász község belterületéről
induló Szélvíz-patak már a Zala folyót táplálja. A vízválasztó gerinc a község elején 251
mBf feletti, a harangtorony talpmagassága 222,54 mBf, míg a mélypont a temető után
205,0 mBf.
Földtani adottságok:
Folyóvízi üledékekkel és löszös, vályogos képződményekkel fedett a terület, mely
elsősorban építőanyag-ipari nyersanyagban gazdag. A kavics és homok erős
szennyezettsége miatt azonban csak korlátozottan hasznosulhat, igényes ipari (pl.
betonáru) termékek készítésére alkalmatlan. Mint folyóvízi homok előfordulása csak
lencseszerű, korlátozottan hasznosítható. Az erodált dombtetők, hegyoldalak kevés
humuszt tartalmaznak, a kötött altalaj és a megfelelő időjárási körülmények viszont a
gyümölcstermesztéshez jó feltételeket biztosítanak. Jellemzője a község belterületének
is a sokévtizedes körte- és egyéb gyümölcsfák sokasága, változatossága. A völgyekben
a hordalékanyag átlagon felüli termőképességet kínálnak az őstermelőknek és a néhány
hétvégiház tulajdonosának.
Éghajlat:
Mérsékelten hűvös- mérsékelten száraz éghajlatú kistáj a környezet. Az éves
napfénytartam 1900-1950 óra között van. A nyári hónapokban 780 óra körüli, télen 190
óra körüli napsütést élvez a táj.
Az évi középhőmérséklet 9,8 °C körüli, a nyári félévé 10 °C. Ez az időszak április
közepén kezdődik és október közepéig tart. A fagymentes időszak hossza kora
tavasztól késő őszig a 200 napot is meghaladja. A nyári legnagyobb felmelegedés
átlagos értéke 33,0-33,5 °C, a téli legerősebb lehűlés -16,5 °C körüli.
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
4
Az évi csapadékátlag 650 mm. A tenyészidőszakban esik le ennek nagy része, 400 mmnél
is több. A legnagyobb napi csapadékmennyiség 82 mm volt. A téli félévben
átlagosan mintegy 40 hótakarós nap várható. Az átlagos maximális hóvastagság 28-30
cm.
A táj ariditási indexe 1,08.
A leggyakoribb szélirány É-i és D-i, átlagos szélerősség 3,0-3,2 m/s.
Az éghajlat alkalmas a mezőgazdasági növények és egyes zöldségfélék termesztésére.
Vízrajz:
A kistájra jellemző, hogy felszíni vízválasztó vonal húzódik át az igazgatási területen.
Az ÉK-i részen a Csörnöc-Herpenyőbe csatlakozó Hegyaljai-patak útján a Hodászi ág
vezeti le a csapadékvizeket, míg ettől D-re (a belterületet is beleértve) a Szélvíz-patak
már a Zala folyót táplálja. Ebből adódóan a Balaton vízminőségvédelme miatt a
csapadék-, illetve rétegvizek elvezetésével és gondozásával kapcsolatban fokozott
figyelemmel kell eljárni.
Az összefogott csapadékvizek vízminőség védelmére időben gondolni kell, ezt a
víziélővilág védelmével kapcsolatos általános igényen túl a közeli tervezett
strandfürdői funkció és a Zala, illetve a Balaton vízminőségvédelme külön is
hangsúlyossá teszi.
A talajvíz általában 4 m vagy mélyebben helyezkedik el, kivétel a patakvölgyek
területe, ahol 2 m-re megközelíti a talajfelszínt. A vegyi jellege kalcium-magnéziumhidrokarbonátos.
Keménysége általában 15-20 nk° közötti, míg a szulfáttartalom 60-150
mg/l között mérhető.
A rétegvízkészlet általában mérsékelt, sok az erősen vasas és kemény víz.
A közüzemi ivóvízellátás biztosított, szennyvízcsatornázás azonban még nincs.
Növényzet:
Növényföldrajzi tértagolás tekintetében alapvetően a Nyugatbalkáni flóratartomány
flóravidékének Zalai flórajárásába tartozik (Salediense). A terület potenciális
erdőtársulásai között a gyertyános, kocsányos tölgyesek (Querco robori - Carpinctum),
a gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petracae - Alnetum croaticum) is
fellelhetők, amelyekhez magasságos társulások (Caricetum acutuformi -ripariac)
csatlakoznak. A lágyszárú fajok között gyakori a selyemboglárka (Ranunculus
illyricus), a tavaszi hérics (Adanis vernalis), a nagy ezerjófő (Dictamnus albus) stb.
Az erdészetileg hasznosított felületeken fiatal és középkorú fenyő és keménylombos
erdők díszlenek, viszonylag kis mennyiségben. Az elterjetebb mezőgazdasági
haszonnövények a búza (20-35 q/ha) és a silókukorica (150-250 q/ha).
Talajok:
Zömmel (75 %-ban) a pleisztocén teraszokkal szegélyezett, nagykiterjedésű
kavicstakarón képződött agyagbemosódásos barna erdőtalaj a jellemző. A barnaföldek
egy kisebb része szőlő. A K-i és D-i peremen réti és réti öntéstalajok, az egykori
vízmedrek helyén pedig a lápos réti talajok is előfordulnak.
Tájtipológiai összegzés:
Átmenet a mérsékelten hűvösből a mérsékelten meleg és mérsékelten száraz éghajlati
zónába. Domborzatilag kavicstakarón, elegyengetett síkság az igazgatási terület 1/4
része. A változatos tájképű vidék települései kiinduló idegenforgalomnak is teret
nyújthatnának. Az üdülési infrastruktúra feltételei azonban még regionális szinten is
csak kis mértékben adottak.
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
5
Hegyháthodász tájtérképe három sarkalatos adottságot tár fel. Elsősorban az É-ról
egyre csökkenő magasságú földfelszín változatos, tetszetős tájképe emelendő ki, de
figyelemre méltó az egyutcás településszerkezet és meghatározó befolyással bír majd a
jelenleg lefolytatott mélyfúrású termálkút és törzsgyümölcsös körüli szűkebb terület.
Utóbbi fejlesztési program kidolgozás alatt van, megvalósíthatósági tanulmány
készítéséről kaptunk információt.
A termőterülettel való takarékos gazdálkodás is megköveteli, hogy az új lakásépítés
területigényét elsősorban a belterületen belül, a még be nem épített helyeken elégítsék
ki. A szabályozási terv és a HÉSZ elkészítésénél figyelmet kell fordítani arra, hogy a
község központja a történelmileg kialakult jellegét megőrizhesse. Gazdagíthatja a
községközponti megjelenítést a községbe érkező bekötőutak környezetének mélyépítési
és parképítési kiképzése, faluképi formálás, tájelemekkel történő gazdagítása.
Hasonlóan magasszintő igényt kell támasztani a termálkútra tervezett fejlesztési terület
kiépítése és a községközponttal való vizuális kapcsolatának formálása esetében is.
II. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT
Az országos építésügyi jogszabályok megfogalmazásában a természetes és a
mesterséges környezet együtt alkotja, formálja az ember számára a mindennapi
életteret, az időben állandóan változó életfeltételeket, egyszóval összefoglalva a
települési környezetet.
Hegyháthodász község tekintetében tanulmányozva az egyes természetes és művi
környezeti elemeket (víz, levegő, talaj, élővilág, épített környezet) azok az alábbiak
szerint jellemezhetők.
Víz:
A kistáj lényegében két fő vízgyűjtő terület közötti dombság, melynek D-i részén
helyezkedik el Hegyháthodász közigazgatási területe. ennek D-i oldalán a Zala folyóba
irányulóan helyezkedik el a Szélvíz-patak, mely egyben levezeti a vízét is.
Vízminőségvédelmi szempontból legfontosabb feladat tehát a talaj- és felszíni vizek
szennyeződésektől való védelme, használatuk esetén azok tisztítás utánni
visszavezetése.
A vízfolyásokról nincsenek vízjárási adatok, de a torkolatoknál a patak nagyvízi
hozamát 12 m3/s-ra becsülik. Természetesen a vízhozamok nagy szélsőségek között
ingadoznak. A vízminőség ma még tisztának tekinthető. Tegyen javaslatot a
településszerkezeti terv a temetőtől délre, Ozmánbük irányába záportározó létesítésére.
A talajvíz általában 3-4 m vagy még nagyobb mélységben helyezkedik el. Kivétel a
patakvölgyek területe, ahol 2 m-re is megközelíti a felszínt. A talajvíz keménysége
általában magas, 15-25 nk° közötti.
A rétegvízkészlet általában mérsékelt, a vízügyi tájékozódások szerint az alacsonyabb
rétegekből melegvíz nyerhető, különböző hozamnagyság mellett és eltérő vízhőfokkal.
A községben vezetékes ivóvízellátás van, szennyvízcsatornázás azonban még nincs. Ez
nyomatékosan hívja fel a figyelmet a vízminőségvédelmi feladatokra mindaddig, amíg
a szennyvízelvezetésről gondoskodás nem történik.
Levegő:
Az éghajlati tájbeosztását tekintve a környező települések térsége - hasonlóan más
Nyugat-magyarországi területekhez - az Alpokaljához tartozik. Sem a dunántúli
Bakony térsége, sem pedig a Balaton befolyása itt nem érvényesül.
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
6
A terület hazánk éghajlatilag egyik legkiegyensúlyozottabb része, az időjárási tényezők
alapvető paramétereit döntően meghatározza a Magyarországon belüli nyugati, az
Atlanti óceánhoz közeli elhelyezkedés, melyből a hűvös, csapadékos alapjelleg és a
hőmérsékletjárás mérsékelt kontinentalitása következik.
Az évi közepes hőingás mértéke alacsony, ami főként az enyhe tél-hűvös nyár
következményeként jelentkezik. A nyugat felől érkező páradús légtömegek sok
csapadékot hoznak, ezért a térségre jellemző évi 700 mm körüli lehulló csapadék
meghaladja az országos átlagot. A területen a legcsapadékosabb hónap a július, míg
január-februárban esik a legkevesebb csapadék.
A térségben a nagyobb mértékű borultság dominál, a napsütéses órák száma az
országos átlag alatti, hazánkban a legalacsonyabbnak mondható, éves szinten
mindössze 1900-1950 óra. A tél rendszerint 3-4 hónapig tart, ebből a január és február
hónapok a leghidegebbek. Az első havazás általában november közepére, az utolsó
március közepére várható. Általában 30-40 napon keresztül fedi a tájat kb. 30 cm átlagos
maximális vastagságú hótakaró.
A területen a szélviszonyok alakulását az Alpok közelsége befolyásolja, az országhatárt
keretező hegyek tömegének eltérő hatása miatt az uralkodó szélirány északi, erőssége
közepesnek minősíthető.
Levegőtisztaság-védelmi szempontból javasoljuk Hegyháthodász község teljes
közigazgatási területének - mind bel-, mind külterületének - védett I. kategóriába
sorolását.
Regionális jellegű szennyezőforrás a területen nem található, a háztartásokban, az
intézményeknél és az egyéb felhasználóknál a téli fűtés során keletkező füst
légszennyező hatása nem számottevő. A vezetékes földgáz megépítése a községen belül
a fűtésből származó légszennyezés mértékét csökkentette.
A megfelelő településszintű közlekedési kapcsolatnak köszönhetően a községben
áthaladó gépkocsiforgalom közepes mértékű, ezért levegőtisztasági szempontból a
gépjárművek károsanyag kibocsátásának, valamint meghatározott nagyságú
védőnövényzet egyidejű telepítésével lehetséges.
Mikroklíma tekintetében a térségben a klimatikus viszonyokat alakító tényezőknek a
Vasi-Hegyhátra jellemző természeti adottságokat, az átlagosnál magasabb
erdősültséget, a változatosan tagolt domborzati viszonyokat, valamint ezek együttes
hatását lehet nevezni.
Talaj:
A Rába völgysíkjából 20-30 méteres meredek lépcsővel emelkedik ki a magasan
elterülő, kavicstakaróval fedett Vasi-Hegyhát, amely déli irányba Zala megye felé
lassan alacsonyodik le. A földtörténeti korok közül a pleisztocén korban az addigi
egységes kavicstakarójú Vasi -Hegyhátat völgyek szabdalták fel, ezért korunkban csak
kisebb kavicsfensíkok maradtak fenn. Szintén a pleisztocén idején néhány méter vastag
lösz takarta be a kavicsréteget, amely a csapadék hatására több területen vályoggá
alakult át.
A kavicsréteggel takart területek fő talajtípusa a pszeudoglejes barna erdőtalaj. A csak a
Dunántúlra jellemző talajtípus kialakulásának fő okai a bőséges csapadékmennyiség, a
rossz lefolyási viszonyok, valamint a felszínközeli vízzáróréteg. A rossz
vízgazdálkodásnak és lefolyástalanságnak a következtében az itteni talajok
mezőgazdasági termelés szempontjából gyenge minőségűek.
A kavicstakarók mellett húzódó lejtők oldalában már jobbak a csapdékvíz lefolyási
viszonyok, ezért a termőtalaj minősége is jobb, a jellemző talajtípus az
agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A feltöltött, vízfolyások melletti völgyekben szintén
rosszak a lefolyási viszonyok, a területek időnkénti vízelöntésűek, az itt előforduló
talajtípusok a különböző rétitalajok.
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
7
A Vas Megyei Földhivatal iránymutatásai szerint termőföldet rendeltetésétől eltérően
más célra hasznosítani csak rendkívüli esetben, elsősorban a művelés alól kivett és
gyengébb minőségű termőföldek felhasználásával lehetséges és a termőföld
igénybevételét minden esetben az indokolt legkisebb területnagyságra kell korlátozni.
Az eddigi mezőgazdaságilag művelt területeken továbbra is elő kell segíteni a
racionális földhasználat megvalósítását, a talajok termőképességének fennntartását
olyan formában, hogy a mesterséges talajjavítás csak megfelelő fajtájú és vegyi anyag
tartalmú műtrágyákkal, permetezőszerekkel ellenőrzés mellett legyen folytatható. Ezen
kívül a környezet terhelése a tájrendezési fejezetben már javasolt biotermelésre,
biogazdálkodásra történő áttéréssel még tovább csökkenthető.
A talaj felső rétegének legnagyobb szennyező forrása a talajvíz esetében már említett
kezeletlen, szikkasztott szennyvíz. A problémára a közeljövőben várható és
környezetvédelmi szempontból is optimális megoldást a szomszédos településeken és
Hegyháthodászon is tervezett szennyvízcsatorna hálózat megépítése hozhat.
Élővilág:
Hegyháthodász és térsége természetföldrajzi elhelyezkedését a felszíni vizek
kialakította táj jellemzi, ez meghatáró a tájkép jelenlegi arculatának fenntartásában is.
Növényvilágát tekintve a Vasi-Hegyhát melegebb, déli lankáin a korábban
jellegzetesnek számító cseres-tölgyese erdők szinte teljesen eltűntek, területük
visszaszorult. A környezet formáját az ember munkája is átalakította, az ember és a
természet közötti harmóniát azonban sikerült megőrizni. Ennek egyik eredményeként a
már említett cseres-tölgyesek helyét szántók és legelők foglalták el. A települések között
terjeszkedő mezők és erdők váltakozása a táj jellegzetes, meghitt képét sugalják. A
gyümölcsfákkal megtűzdelt szőlőterületek és szántók, rétek változatos csatlakozásai a
táj szépségét eredményezik.
Állatvilágát tekintve a terület eredeti populációkban gazdag, állatfajait tekintve
sokszínű. A Vasi-hegyhát az Alpok faunajáráshoz sorolható, legnagyobb mértékű a
kelet-alpesi faunaelemek jelenléte. A vízfolyások környékén gazdag fajtaszámban
találhatók meg szitakötők, különböző lepkefajok, pókok, csigák.
Szintén fajgazdagság jellemzi a területen a kétéltűek, az élővízfolyásokban élő
halállományt, de főként a madarak előfordulását. Az emlősöket, nagyvadakat tekintve
megtalálható itt az őz, a vaddisznó, róka, valamint kisebb ragadozók.
Épített környezet:
A jogszabályi megfogalmazások szerint az épített környezet a természet tudatos építési
munkával átalakított mesterséges része, amely elsősorban az ember számára az egyéni
és közöségi élet feltételeit biztosítja.
Hegyháthodász község esetében a jelenlegi településszerkezet és épített környezet
vizsgálata előtt kiindulási pontként célszerű megismerni a település történetét,
kialakulásának módját. A történeti visszatekintés során a település szerkezetének
változásaiból, adottságaiból következtetni lehet a község fejlődésére, korábban betöltött
szerepére, települési arculatának alakulására fokozatosan végigvezetve a kezdetektől
napjainkig.
A Vas- és Zala megye határán, dombos vidéken épült kis magyar község eredetéről
kevés adatunk van, de, hogy már az őskorban is lakott hely volt, azt tanúsítják a község
határában talált vaskorszaki emlékek is. A római uralom alatt itt virágzó élet folyt, tartja
ezt az emlékezet. Alapot ad erre, hogy a ?római katonák útja" évezrednyi idő után is
megegyezik a község ÉNy-i oldalán az igazgatási határ nyomvonalával. A honfoglalás
iejében a népvándorlás után visszamaradt avar-frank-szláv keverék törzslakosság élt itt
és a magyarok csak Szent István idejében érkeztek ide. Ez utal arra is, hogy a jelenlegi
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
8
igazgatási területen belül a Gérnyi és Kabahegy azóta elpusztásodott települések is
léteztek a jelenleg szőlőhegy, illetve a község alatti erdő térségében.
Minden bizonnyal ezek is kisebb létszámmal lakott helyek lehettek és ezt bizonyítja a
lakott épületekről és lakosságszámról fennmaradt adatok is.
Hodász település okleveles említése 1221-ből datálódik, mely a Körmend-Zalaegerszeg
közötti akkori útnyomvonalra fűződött fel. A település jelenleg is egyutcás község és a
településszerkezetet a jövőben is célszerűnek látszik megtartani. A máig fennmaradt
faluképet telekosztódással, stb. nem szabad elrontani, illetve a szabályozási terv
készítésekor a lakóházak építési vonalait közelíteni. Ösztönözni kellene a lakosságot
olyan irányban is, hogy a ?matuzsálem"-korú házak közötti óriási méretű gyümölcsfák
az utókor részére minnél nagyobb számban megmaradhassanak.
A fiatalok elvándorlási kényszerét enyhíteni kell új lakásépítési területek feltárásával és
ezt is csak úgy, hogy a hagyományos településszerkezet ne sérüljön.
Elkülönülten, a főutcától nyugatra eső területen található a jelenleg lefolytatott
mélyfúrású melegvízkút, melynek jövőjéről még keveset tudunk. Célszerű volna
környékére egy elkülönült beépítésre szánt övezetet kijelölni, lehetőleg úgy, hogy az
intenzív kertészeti terület járulékos épületigényeivel lehetőleg egységet képezzen. Nagy
ugyanis annak a valószínűsége, hogy a befektetés iránt érdeklődők a gyümölcs- és
egyéb kertészeti tevékenységet és a hőenergie felhasználását összhangba hozzák.
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
9
Örökségvédelmi hatástanulmány
Hegyháthodász község településrendezési terve
(törzsszám: 712)
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Tv.) 66.
§ (2) bekezdése alapján kötelezővé vált az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a
településrendezési tervek elkészítése során. A törvény 93. § (2) bekezdés i) pontjában
felhatalmazást kapott a miniszter az örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó
szabályok megalkotására. Erre azonban mindeddig még nem került sor, viszont maga a
törvény már 2001. október 8-tól hatályba lépett. Ezért a kötelező hatástanulmány
elkészítése során magának a törvénynek a szövegéből kell kiindulnunk.
I. Régészeti örökség (Tv. 7. § 18.)
a) Védetté nyilvánított régészeti lelőhely (Tv. 12. §)
Tudomásunk szerint a község közigazgatási területén nincs védett régészeti
lelőhely és védetté nyilvánítási eljárás sincs folyamatban.
b) Nyilvántartott régészeti lelőhely (Tv. 7. § 17.; Tv. 71. § a) pont)
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvános, közhiteles hatósági
nyilvántartásában tudomásunk szerint nem szerepel régészeti lelőhely a
község közigazgatási területén.
c) Régészeti érdekű terület (Tv. 7. § 14.)
Hegyháthodász határában az őskortól napjainkig folyamatosan emberi
településekkel, temetőkkel kell számolnunk. Ezek konkrét felderítése, feltárása
a jövő feladata. Régészeti korúnak számít minden 1711 előtti korból származó
tárgy és jelenség, amely bármilyen formában kapcsolatba hozható az emberi
léttel és segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát
környezetével. Vagyis - mint minden magyarországi település teljes területe -
Hegyháthodász közigazgatási területe is régészeti érdekű területnek minősül.
Hogy konkrétabban mire számíthatunk, azt Hegyháthodász településtörténeti
vázlatában részletezzük (1. sz. melléklet).
d) Régészeti emlék (Tv. 7. § 13.)
A község közigazgatási területén azonosított régészeti emléket nem ismerünk.
A 10.000-es térképen a falutól nyugatra jelölt három halomsír (melyeket már
Rómer Flóris is említ 1878-ban!) mára - a nagyüzemi földm_velés
következtében - teljes mértékben eltűnt, elszántották őket.
II. Műemléki érték (Tv. 7. § 7.)
A község területén műemléki védettséget élvez a Szőlőhegy 37. számú népi
boronapince (VK 7726, határozatszám: 5800/1986, hrsz: 1626). A 19. század
végén épült.
III. Történeti kert (Tv. 36. §)
Hegyháthodász igazgatási területén történeti jelentőségű kert nem található.
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
10
IV. Temetők (Tv. 37. §)
A jelenleg is használt temetőt a 18. század végén nyithatták meg a Belsőhalastóra
vezető út mellett, a második katonai felmérés térképén (1852-55 táján) már
ábrázolják.
Az egyes sajátos műemlékfajták védelmére hozott 230/1997. (XII. 12.)
Kormányrendelet 6. § (2) bekezdése szerinti védett - 1945 előtti időből származó -
síremlékek nyilvántartása és védelme szükséges.
V. Művészeti alkotások (Tv. 7. § 4.)
A község közigazgatási területén található szakrális emlékeket (pl. harangláb,
keresztek) nyilvántartásba kell venni. Emlékm_ örökíti meg mindkét 20. századi
világháború helyi h_seinek, áldozatainak emlékét.
V. Történeti táj (Tv. 38. §)
Tájképi szempontból meghatározó jelentőségűek az értékes, nagy kiterjedésű
erdőterületek, valamint a patakvölgyek réti vegetációval.
Az örökségvédelmi hatástanulmányt a Tv. 63. § (4) bekezdés d) pontjára
hivatkozással a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Regionális Irodájához
nyújtjuk be. Kérjük a Hivatalt, hogy szíveskedjék megadni - az örökségvédelem
érdekeit biztosító előírásait és kikötéseit tartalmazó - szakhatósági hozzájárulását
(16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 24. §.
Az örökségvédelmi hatástanulmányt készítette: ATREUS Tanácsadó és Szolgáltató
Betéti Társaság (9735 Csepreg, Hunyadi u. 14.), szakmai tervezési tanácsadás
tevékenységi körében (Cégközlöny (18 06 102944) 1998. január 8. 1081. oldal).
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
11
1. sz. melléklet
Hegyháthodász településtörténeti vázlata
A településrendezési terv történeti megalapozása természetesen nem jelentheti önálló,
minden részletre kiterjedő monográfia elkészítését. A településszerkezet történeti
fejlődése azonban minden esetben megkívánja, hogy a főbb tendenciákat, a
meghatározó település-földrajzi, történeti közlekedés-földrajzi tényezőket számba
vegyük.
A földrajzi, környezeti adottságok és a hasonló adottságú, jobban ismert területek
példája mutatja, a Zala felé siető kis patakok völgyében, leginkább a dombok vízhez
közeli lejtőinek alsó harmadán Hegyháthodász területén is az újkőkor óta lehettek
települések. Nem tudjuk biztosan, melyik korszakból származhattak az 1960-as
években még térképen ábrázolt régi halomsírok. Kora-vaskoriak, vagy esetleg rómaikoriak
lehettek.
A vidéket a római kori főútvonalak nem érintik ugyan, ám az őslakosság továbbélésével
és romanizálódásával a Hegyhát térségében is számolhatunk. Helynevek, illetve közeli
lelőhelyek utalnak az avarok és a szlávok honfoglalás előtti jelenlétére. Ezeket a magyar
településtörténethez képest biztosan létezett előzményeket még nem ismerjük. Emiatt
nem tudjuk, vajon befolyásolták-e a mai napig folyamatosan követhető
településfejlődést.
Egy biztos, a Hodász nevű település első fennmaradt okleveles említését 1221-ből
ismerjük. Nem árt azonban felhívni a figyelmet arra, hogy Árpád-kori okleveleinknek -
mérvadó becslés szerint - csak körülbelül 1 %-a maradt fenn, így egy-egy okleveles
említést a véletlennek tudhatunk be és elvileg semmi akadálya a település akár 2-300
éve már tartó folyamatos létét feltételeznünk akkor, amikor "először" említik.
A településszerkezet kialakulásáról a régi térképek tudósítanak. A tágabb
közlekedésföldrajzi összefüggésekből kiderül, hogy a mai Hegyháthodász
kialakulásában a mai Körmend-Zalaegerszeg összekötő út játszotta a legfontosabb
szerepet. Elgondolkozatató a mai szlőhegy korábbi Király-hegy elnevezése. Tudjuk,
hogy a település lakói kezdetben királyi szolgálónépek voltak, akik hódvadászattal
foglalkoztak (a hódot részben prémje, részben pedig a belőle nyerhető illatszeralapanyag
miatt vadászták). A szomszédos Halastón 1266 augusztus 20-án V. István,
Mizdón pedig 1277. augusztus 20-án IV. László király keltezett oklevelet. Utóbbi neve
"mézadó" jelentésű, ami méz, illetve méhsör előállításával foglalkozó szolgáltatókra
utal. Tehát a közvetlen környéken a kora Árpád-korban a királyi udvari szervezethez
tartozó népek éltek.
Ma is élő helynév a "Katonák útja". Hosszú szakaszon ez alkotja ma is a falu határát,
ami önmagában is jelzi, hogy igen régi útról van szó, ha már a középkori faluhatár is
hozzá igazodott. A "Katonák útja" Itáliát kötötte össze, ahol "strata Ungarorum"-nak is
nevezték Székesfehérvárral. A hosszú szakaszokon nyílegyenes utat úgy jelölték ki,
hogy lehetőleg elkerülje a településeket, ezáltal lehetővé téve a rajta vonuló katonák,
vagy kereskedők gyors haladását. Kialakulása egy feltételezés (Kiss Gábor-Tóth Endre)
szerint a 10. századra lenne keltezhető, de lehetséges ennél korábbi datálása is.
Hodász a 13. században kerülhetett magánkézre. Kőszegi Iván 1273-ban Nádasd
nembeli Itemér fia Imrének, a Nádasdiak ősének adta. Az ő leszármazottai, rokonai és
jogutódai örökölték az egész feudális korban.
A település határában mára elpusztult (ún. elpusztásodott) településekről is tudunk.
Ezek Gérnyi (1293) és Kabahegy (1410). Mindkettőt a ma is létező helynevek alapján
lehet nagyjából lokalizálni. Az előbbi a Körmend-Zalaegerszeg főút mentén lehetett,
talán a mai Szőlőhegy térségében, az utóbbi neve Kapa-hegy alakban maradt fenn a
falutól délre, helyén jelenleg erdő található.
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
12
Nem zárható ki, hogy Gérnyin és Kabahegyen kívül további középkori település is volt
a mai Hegyháthodász határában, ilyennek azonban mai tudásunk szerint a korabeli
forrásokban nem maradt nyoma.
A történeti demográfia számadatainak segítségével képet alkothatunk a lakosság
mennyiségi változásairól, ami természetesen kihatott a település belterületének
növekedésére is. A legkorábbi megbízható adataink 1549-ből származnak. Ekkor
Hodászon mintegy 150 lakóval számolhatunk. A személyre szólóan pontos első
magyarországi népszámlálás adatsora 1787-ből áll rendelkezésünkre, ekkor Hodásznak
218 lakosa volt (összesen 34 lakóházban). A 19. században és a 20. század első felében
dinamikus népesség gyarapodás zajlott. 1910-ben 403, míg 1933-ban már 470 lakost
írtak össze. Ez a trend a második világháborút követő társadalmi, gazdaság- és
településföldrajzi változások következtében azonban radikális népességcsökkenésbe
csapott át, 1993-ban a statisztika már csak 209 lakost regisztrálhatott (119 lakásban).
Térképi források:
I. katonai felmérés: Colonne IV. Sectio 11. (1784)
II. katonai felmérés: Colonne XXII. Sectio 56. (1852-1855)
Kataszteri térkép: VaML K 79 (1857)
III. katonai felmérés: 5257/2 szelvény (1879)
Irodalom:
A Vasi-Hegyhát. Kalauz turistáknak és természetbarátoknak. Szerk.: Boda lászló és Orbán Róbert. B.K.L. Kiadó Szombathely,
2000. 101.
Az els_ magyarországi népszámlálás (1784-1787).Szerk.:Dányi Dezs_ és Dávid Zoltán. Bp.,1960. 224-225.
C.Harrach Erzsébet-Kiss Gyula: Vasi m_emlékek. Szombathely, 1983.
Csánki Dezs_: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. Bp., 1894 (reprint: Bp.,1985.) 756.
Fényes Elek: Vas vármegye mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. 1836. Vas megyei levéltári füzetek 4.
Szombathely, 1991. 63.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I-IV. Pest, 1851. (reprint Bp., 1984.) II. 111.
Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata. IN: Századok 73-74. (1929-1930) 139-167., 257-285.
Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-III. Bp., 1900-1901. (reprint: Bp., 1995. - az oldalszámok a
reprintéi!) 602.
Kiss Gábor-Tóth Endre: A vasvári "római sánc" és a "katonák útja" id_rendje és értelmezése. IN: Comm. Arch. Hung. 101-137.
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II. Bp., 19884. I. 579.
Kogutowicz Károly: Dunántúl és Kisalföld I-II. Szeged, 1930-1936.
Középkori oklevelek Vas megyei levéltárakban I. Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleir_l (1130) 1212-1526.
Szombathely, 1997. Készítette: Kóta Péter (Vas megyei levéltári füzetek 8.)
Magyarország kistájainak katasztere I-II. Szerk.: Marosi Sándor és Somogyi Sándor. Bp., 1990. 436-440.
Magyarország m_emlékei II. A m_emlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Összeállította: Gerecze Péter. Bp.,1906.
Magyarország m_emlékjegyzéke I-II. Bp., 1990.
Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., 1898. (reprint: Bp., 1989.) 41.
Maksay Ferenc:Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén 1-2. Bp., 1990. 872-873.
Nagy Iván: Magyarország családai I-XII. és pótlék. Pest, 1857-1868.
Pesty Frigyes: Helységnévtár. Vas vármegye. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár. Fol. Hung. 1114. (másolata a Savaria
Múzeum könyvtárában is megvan Szombathelyen)
Romer, Florian: Résultats Généraux du Mouvement Archéologique en Hongrie. Bp., 1878. 158.
Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története I-III. Pest 1870.
Thirring Gusztáv: Fels_ Dunántúl. Részletes magyar útikalauz 6. Bp., 1933.
Tóth Péter: Vas vármegye közgy_lési jegyz_könyveinek regesztái I. 1595-1600. Szombathely, 1989.
Tóth Péter: Vas vármegye közgy_lési jegyz_könyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. Szombathely, 1992.
Urkundenbuch des Burgenlandes I-IV. Bearb.: Wagner, Hans-Lindeck-Pozza, Irmtraut. Wien-Köln-Graz 1955-1985.
Vályi András: Magyar Országnak leírása I-III. Buda, 1796-1799.
Vas megye földrajzi nevei. Szerk.: Balogh Lajos és Végh József. Szombathely, 1982. 475-476.
Vas megye kézikönyve. Magyarország megyei kézikönyvei 17. F_szerk.: Pete György. Ceba Kiadó-Életünk-Faludi Ferenc
Alapítvány, 2000. 319-320.
Vas megye településeinek atlasza. HISZI-MAP Kft. H.n., 1997. 55.
Vas vármegye és Szombathely megyei város általános ismertet_je és címtára az 1931-1932. évre I-II. Bp, 1931.
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
13
III. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT
Közúti közlekedés:
Összefoglaló néven közúti közlekedési területnek nevezzük az országos és települési
utakat, a járdákat, a kerékpár- és gyalogosutakat, illetve mindezek csomópontjait.
Hegyháthodász és a szomszédos települések között a közúti kapcsolat jó, tovább
javítani érdemes.
Jövőképet befolyásoló kérdés a közvetlen megyehatármenti településeken, hogy a
körzetben lévő 3-4 község közül melyik község indul előbb fejlesztésre, melyik tudja
felvállalni a mikrokörzeti szerepkört. Bármelyikről elmondható, hogy 20-30 éve
erősenfogy a helybenlakók száma, ugyanakkor a kedvező táji- terepi adottság ennek
megállítására nem elégséges.
Hegyháthodász esetében az jelent előnyt, hogy a volt majorépületek kedvezőbb
hasznosításához nagyobb tőkebefektetésre nincs szükség, az olasz tulajdonos által
üzemeltetett fatelep fejlődőképes és van még egy rejtett energia, a lefolytatott
szénhidrogénkutatásból visszamaradt termálvízkút. Ennek intenzív kertészeti
hasznosítása és a hőenergia egyéb másodlagos felhasználása a település ugrásszerű
fejlesztését hozhatja.
Ha ilyen aspektusból nézzük a közlekedéssel szemben támasztható igényeket,
keresnünk kell a környező községeket segítő munkábajárási lehetőségeket.
Hegyháthodász község valójában a 76. sz. II. rendű főút 76,644 km szelvényétől D-re
induló 74166 számú bekötő út mentén helyezkedik el. A bekötő út lényegében zsákutca,
bár az utca végétől a temető mellett egy helyi út ugyancsak kiköt a 76. sz. II. rendű
főútra. Miután a község főútjával párhuzamosan haladó 76 sz. úton több
autóbuszmegálló is őshonos a község magasságában, az autóbusz a község közepén
tolatással visszafordul a főútra. Arra a falu főutcájában nincs elég hely, hogy szabályos
buszforduló kiépülhessen, a tolatásos forduló a környezet jó áttekinthetőségével
biztonságosan megoldható.
A községben lévő viszonylag gyér közúti forgalom ezideig nem indukált balesetet.
Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy a mezőgazdasági és a faipari üzemek nem
a községi főút, hanem a 76. sz. útra közvetlenül csatlakoznak.
A rajzos mellékletként bemutatott környékterven feltüntettük mindazon közlekedési
lehetőségeket, melyek valójában ma is funkcionálnak a környező települések közötti
forgalom lebonyolításában. Természetesen ezek kiépítetlen földutak, melyek
nyomvonala a jövőben is megtarthatók. Új nyomvonal kijelölésre is javaslatot adunk a
község É-i részén tervezett intenzív gyümölcsös megközelíthetőségére.
Prioritása az összes javaslatba hozott útépítések közül kettőnek van: az újonnan
parcellázot telkeket feltáró útnak, valamint a temető bejáratástól induló ?Miseút" nevű
Ozmánbükig kiépítendő útnak. Mindkét esetben gyér forgalomra kell csak az utakat
tervezni.
Jellegzetessége a településnek a római korból ránk maradt ?római katonák útja", mely
az igazgatási terület ÉNY-i nyomvonalával egyező. Valójában mezei dülőútként
szerepel, eléggé elhanyagolt. A fenti nyomvonal az évszázadokra gyakorolt kizárólagos
hatásának méltó bizonyítéka, az itt élő népek történetiségének, életünk
folytonosságának része ez.
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
14
Autóbuszközlekedés
Hegyháthodász községet vasútvonal nem érinti, így a településről vagy a településre
irányuló tömegközlekedési igények autobuszközlekedésre vannak szervezve. Mind a
hivatásforgalom, mind pedig az iskolabusz igényeit az évente korrigált, illetve
egyeztetések során pontosított menetrendek kielégítik. Az idegenforgalmi jellegű
igényekre külön buszjáratot természetesen nincsenek, ebben az adott menetrendekhez
kell igazodni. A menetrendek tanusága szerint minden járat Körmendre, vagy
Körmend-Zalaegerszegi járat viszonylatra van szervezve, ezek érintik a közbeső
szomszédsági községeket is.
Autóbuszjáratok indulása Hegyháthodász, aut. vt. megállóhelyektől: mellékelve.
Kerékpáros közlekedés
Hegyháthodász község igazgtási feladatait Nádasd körjegyzősége látja el, ebből
adódóan a lakosság részéről leggyakoribb közlekedési kapcsolata is a körjegyzőséggel
van. Ezen túlmenően Ozmánbük, Vaspör, Zalacséb és Gersekarát községek felé a
személyi közlekedés általában kerékpár igénybevételével történik.
Külön kerékpárút a község igazgatási területén belül nincs, és a közvetlen környéken
sem épült ki. A kerékpáros közlekedési igény a települések közötti összekötő utakon
illetve száraz idő esetén a mezőségen áthaladó földutakon történik. Az összekötő utak
és a 76. sz. főút nem rendelkezik kerékpárnyomsávval és az úttest kiszélesítése sem
történt még meg.
A község ÉNY-i határán húzódó" katonák útja ? nyomvonalán - több községet is
érintően - egy nagyjából K- NY irányú legalább kistérséget átszelő országos jelentőségű
kerékpárút kiépítésére kellene az Önkormányzatnak a Kultúrális Örökségvédelmi
Hivatal, az Állami Közútkezelő Kht. és a sportegyesületek felé kezdeményezést tenni.
Forgalomszámlálási adatok 2002.
Számlálóállomás Közút
száma
Útkategória
szelvénye
(km)
fekvése jelleg
1
jelleg
2
típusa kódja
74166 Hegyháthodászi
bekötő út
1+100 L 3 3 M2 6605
- - - - - - - -
∑forgalom Szem.gk. Autóbusz Tehergépkocsi
Motorkerékpár
Kerékpár Lassú
járm_vek
Számlálóáll.
kódja
(j/nap) (E/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap) (j/nap)
6605 184 181 80 18 11 16 39 6
- - - - - - - - -
A községi utak, járdák és hidak fontosabb adatait a helyi útkezelőtől megkaptuk. A
mellékelt útkataszter adatai jól példázzák a községi utak kiépítettségének helyzetét.
Az egyeztetés során elhangzottak szerint a gyalogátkelőhelyek, buszmegállók
számában változtatás nem indokolt, az utak, járdák vízelvezetése megoldott, a
közvilágítás kiépített.
A községet a zártkert nagyobb részétől a 76. sz. II. rendű út kettészeli. Mintegy egy kmes
távolságban két helyen keresztezik emiatt a főútat több évtizedes múlttal. Mivel
mindkét esetben a rálátás a kereszteződésekben jó, az átközlekedés ezideig
balesetmentes volt.
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
15
IV. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT
Hegyháthodász község infrastuktúrális ellátottsága az átlagosnál jobbnak mondható
azzal, hogy az ivóvízellátáson, elektromos áramellátáson kívül vezetékes
földgázellátással is rendelkezik. A lakosság részéről is hiányolt szennyvízelvezetés
megoldása várhatóan csak hosszabb távon lesz biztosítható. Részleteiben az alábbiak
állapíthatók meg:
Ivóvízellátás:
A község vezetékes ivóvízellátását a Vasivíz Rt biztosítja. A községben a vízfogyasztás
az utóbbi években visszaesett, a takarékos vízfogyasztást elsősorban a díjemelések
inspirálják.
Annak ellenére, hogy az utóbbi 10 évben a 103 udvari kifolyós és egy közvetlen
lakásbekötés segítségével 5000 m3 volt a lakosság felé szolgáltatott vezetékes víz,
ugyanez 2002. év elején már közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakásként a KSH 107
bekötést és 2 közkifolyót tart nyilván. Ennek ellenére a 2001-ben eladott vízmenyiség
20%-al kevesebb. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vízfogyasztás fejlesztésével (így a
lakásfejlesztések, ipari fogyasztók száma növelésének) akadálya nincs.
Közüzemi vízvezetékhálózat hossza 3,7 km, mely a teljes községet ellátja. A tervezett
lakásépítésekhez 0,5, a termálkúthoz 0,7 km vezetéképítés társulhat több ütemű
fejlesztés keretében.
Tüzivízellátás:
Hegyháthodász községben a tüzivízellátás a községek átlagához is hasonlóan
megoldott. A községben lévő öt tűzcsap az előírásoknak megfelelően rendelkezésre áll
és a szükséges víznyomás is megfelelő.
A község lakásépítési területhiánnyal küzd. A falu É-i oldalán tervez külterületből
igénybevéve telekalakítást, értelemszerűen e terület tüzivíz ellátását is időben meg kell
teremteni.
Szennyvízcsatornázás:
A község szenyvízelvezetése és gyűjtése nem megoldott és földrajzi elhelyezkedése,
továbbá az alacsony vízfogyasztása miatt néhány éven belül ezt tervezni sem lehet. A
megyei terv távlatatban az összegyűjtendő szennyvíz elhelyezését Nádasd irányába
átemelővel tervezi megoldani.
Szerencsére a lejtős domborzati felszín miatt a községben a talajvízszint nem magas,
emiatt a közvetlen környezeti fertőzés veszélye még nem áll fenn, viszont a zárt
szennyvízgyűjtők létesítése éppen az ebből adódó veszélyeztetés miatt kiemelt
figyelmet és kötelezéssel kapcsolatos intézkedéseket igényel. Intézkedés szükséges az
önkormányzat részéről, hogy a szippantásos elszállítás feltételeit teremtse meg és a
szállítás és ürítés szabályozottságát ellenőrizze!
Energiaellátás:
Elektromos áramellátás
Elektromos áramellátás a községben a Körmend-Zalaegerszeg 20 kV-os
gerincvezetékről Halastó magasságában nyugati irányban leágazó 10 kV-os két
ágvezetékről biztosított. Mindkét ág végén oszloptranszformátor adja a község É-i és Di
végétől a kisfeszültségű áramot. Ugyanakkor a déli leágazásra települt külön
nagyteljesítményű transzformátorállomás a faüzem és a major ellátásához.
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
16
Az áramigény a jövőben is kielégíthető újabb részarányos hálózatfejlesztéssel, meglévő
hálózatcsere nélkül is. A községben a 94 db lakásállománnyal szemben 156 háztartási
fogyasztót tart nyilván a KSH, mely a zártkerti gyümölcstárolók és borpincék adatait is
tartalmazza. Ez a magyarázata annak, hogy más községekhez viszonyítva a 2001-ben
elfogyasztott 227 MWh villamosenergia egy háztartásra jutó része a megyei községi
átlag alig 60%-a.
Szilárd energiahordozók:
Szilárd energiahordozókigénybevétele elsősorban a legközelebbi körmendi
tüzéptelepről történt. A szilárd tüzelőanag kizárólag főzési és lakásépítési célt szolgált.
Az igénybevett mennyiség a földgáz bevezetésével lényegesen csökkeni fog, ami a
légszennyezés visszafogását is eredményezni fogja.
Számottevő mennyiségű tüzifa felhasználására a közeli erdők adnak lehetőséget,
várható, hogy ennek mennyisége is mérséklődni fog.
Folyékony energiahordozó:
Folyékony energiahordozó felhasználás tüzelési céllal ezideig is minimális volt. Az
árviszonyok miatt térhódítása továbbra sem várható.
Földgázellátás
Várható, hogy néhány éven belül a háztartási fogyasztók száma megközelíti a 100-at és
a faüzem is igénybe veszi azt. Az új építési övezetekben a telkek közművesítésével már
a földgázvezeték kiépítésével is számolni kell.
V. HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT
A területen és ezen belül Hegyháthodász községben a vezetékes távbeszélő hálózat
kiépített. A hálózatot a MATÁV üzemelteti. A vezetékes távbeszélőhálózat a
Szombathelyi gócközpont része és a nádasdi körzetként működik.
A községben 55 távbeszélő fővonal működik, az ellátottság kielégítő, elutasított
bekötési igény nincs, a fogyasztók száma várhatóan a jövőben sem lesz korlátozott.
A községben faoszlopokra helyezett légvezeték van, a községek között viszont
földkábelt helyeztek el.
Kábeltelevízióval a község jelenleg még nem rendelkezik.
Egyéb műsorszórási lehetőség:
A korábbi leárnyékolt állapotot a hegyháton telepített két átjátszó torony felszámolta,
valamennyi a vidéket is szolgáló adás a községben jól vehető.
Rádiótelefon a község minden részén jól működtethető.
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
17
HEGYHÁTHODÁSZ KÖZSÉG
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK
MŰSZAKI LEÍRÁSA
Hegyháthodász község Vas- és Zala megye határától északra lévő település. Határmenti
elhelyezkedéséből is adódóan egyik megyeközpont sem törekedett arra, hogy a
szűkebb környezetben lévő 4-5 község közül bármelyikre is nagyobb fejlesztési
ütemhez fedezetet biztosítson. Hátrányos helyzet tehát a teljes térségre elmondható.
Ebből viszont adódik az a jövőt befolyásoló lehetőség, hogy amelyik előbb tud
vállalkozni életképes fejlődésre, hatása meghatározó lesz a környező településekre is.
Hegyháthodász közigazgatási területe Nádasd, Hegyhátsál, Nagymizdó, Szarvaskend,
Halastó Vas megyei települések, valamint Ozmánbük és Vaspör Zala megyei községek
között terül el.
Vízgyűjtője a nem egyirányú terepfelszíne következtében a község beépített területétől
É-ra a Rába míg attól D-re a Zala folyó . A község közvetlen térsége D-i irányba lejtős
terület, az itt keletkező felszíni vizek a szennyezettség szempontjából érzékenyebb
folyó, a Zala felé folyik a Szélvíz patakon át.
Az igazgatási területből egy jelentős hányad a nádasdi szomszédságban az erdő és a
történeti térképi előzményekből következtetve a jelenlegi szántóterület is erdőírtás
következménye.
Mindenesetre a település évezredes múltra tekint vissza, tehát a terület egy részének
mezőgazdasági jellegű művelése hosszú múltra tekint vissza. Erre, valamint a
kisbirtokosi gazdálkodás hagyományaira utal a községek átlagát jóval meghaladó
zártkerti terület is.
A településszerkezeti terv a község teljes közigazgatási területére készült. Természeti
adottságai szinte zavartalanok, ideális volna ennek megtartására törekedni. A
természeti adottság nyújt alapot arra is, hogy a község külterületén néhány vízfolyás,
vagy volt vízfolyás mentén, de elsősorban a temető alatti részen vizes élőhelyek
visszaállítását, rekonstrukcióját vegyék tervbe.
Hegyháthodász község esetében a fejlődést indukáló lehetőségek közül feltétlenül ki
kell emelni:
1. olyan fafeldolgozó bázissal rendelkezik, mely évről-évre fejlődik, a foglalkoztatottak
számát tudja növelni;
2. a 76. sz. főközlekedési út mentén helyezkedik el.;
3. szénhidrogénkutatásból visszamaradt lefolytott hévízkúttal rendelkezik;
4. igazgatási területének ÉNY-i határvonala megegyezik a "római katonák útja? ránk maradt
örökséggel, ma még érdemben kiaknázatlan.
A településrendezési tervkészítő munkát elsősorban a fenti kiemelések befolyásolták.
Természetesen ezen túlmenően kérdésben kellett figyelmet fókuszolni, vigyázva a hagyományos
településszerkezetre, a vízes élőhelyi lehetőségek felkutatására, a tájvédelmi tervben is
hangsúlyozott sértetlen természeti környezet megtartására, a környezettel összefüggésben
tartható és fejleszthető közlekedési kapcsolatok továbbfejlesztésére, a községre jellegzetes,
arányait meghaladó zártkerti feltételekre, a fiatalok letelepítésének feltételeit biztosító
telekílakításra, stb.
Összességében a településszerkezetben a rendezési terv több változást javasol. Kiegészítésre
javasolja a belterületet elsősorban a lakásépítési igény miatt. Új beépítésre szánt területet jelöl ki
a termálkút környékén. Megerősíti azt a korábbi szándékot, hogy a temető mellett Ozmánbük
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
18
felé vezető úgynevezett "miseút? belátható időn belül legalább kerékpárúti szabályozási
előírásoknak megfelelően kiépüljön.
Önkormányzati kezelésű kétnyomsávú útat javasol kiépíteni a termálkút érintésével egy a
községet nyugati irányból elkerülő útként, mely az elképzeléseknek megfelelően feltárná az
intenzív gyümölcsöstelep teljes területét.
Javaslatot tesz a terv a környező településekre ide bejáró dolgozók részére kerékpárutak
kiépítésére, felhasználva a mezei dűlőutak nyomvonalának nagy részét. Kiegészítésre javasoljuk
a termelő-gazdálkodó tevékenységek bővítéséhez szükséges beépítésre szánt területeket és
szervesebb kapcsolatot szeretnénk kialakítani a jelentős méretű zártkert és az egyutcás
faluszerkezet között. A római katonák útja és térségének feltárása indokolná, hogy a tervezést
illetve területhasználatot régészeti kutatás előzze meg.
A falusi turizmusra, jó esetben a termálturizmusra, de szóba jöhető borturizmusra is tekintettel
alakuló fejlesztési szándékok továbbra is keresletet indukálnak a községben megüresedő
lakóházak tulajdonosváltására, majd átépítésükre. Az építésszabályozás eszközeivel biztosítani
kell a faluképi jelleg megtartását. Amennyiben a tervezett nagyüzemi gyümölcsös telep megépül
és annak egy-egy parcellájára a távolabbi városi lakosság egy része is bérlő-haszonélvező lehet,
a lakó- illetve hétvégiházas funkció ugyancsak előtérbe kerül. Mindebből következik, hogy a
községi szintű kommunális, valamint a személyi szolgáltatások széles körének kiépítése,
szervezése figyelmet érdemel.
Hegyháthodász község területén található történeti emlékek feltárása, bemutatása, közvetet úton
történő hasznosítása tovább nem halasztható, ehhez a községnek kérnie kell minden olyan
hatóságat, kutatással foglalkozó intézményt mely ezt segíteni tudja.
Mindezekre tekintettel a településszerkezeti terv az igazgatási területen belül beépítésre szánt
területként falusias lakásépítési övezetként 9 területi egységet (ebből. 3 új), kereskedelmigazdasági
övezetként 3 területi egységet, mezőgazdasági építési övezetetként 3 területi egységt
és különleges területként a köztemető területét jelöli meg. Ezen túlmenően javaslatba hoztuk a
köztemetőtől délre víztározónak vízgazdálkodási terület kijelölését is.
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
19
INTÉZKEDÉSI TERV
Hegyháthodász község településszerkezeti tervének végrehajtásához
Hegyháthodász Község Képviselő Testülete a község településszerkezeti tervének határozattal
történő jóváhagyásával egyidejűleg - végrehajtásának elősegítése érdekében - Intézkedési tervet
fogad el az alábbiak szerint:
1. A Képviselő Testület szükségesnek tartja a község fiataljainak letelepítése érdekében a
lakásépítéshez szükséges telkek kialakítását és a juttatások feltételeinek kidolgozását.
Határidő:????????.
Felelős: polgármester, jegyző
2. A Képviselő Testület kérje a Vas Megyei Állami Közútkezeló igazgatóját, hogy a községi
határszélen húzódó "római katonák útja? nyomvonalának felhasználásával a térségen K-NY
irányban térségi kerékpárút megépítéséhez nyújtson szakmai és pénzügyi segítséget.
Határidő: ??????.
Felelős: polgármester, jegyző
3. A Képviselő Testület kérje a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, hogy nyújtson
szakmai és pénzügyi segítséget ahhoz, a községi temető alatti területen az esetenkénti
csapadékvizek visszatartása, a község területén vizes élőhelyek kialakítása céljából
záportározó építéséhez.
Határidő: ??????
Felelős: pogármester, jegyző
4. A Képviselő Testület szükségesnek tartja a Helyi Értékvédelmi Rendelet elkészítését,
melyhez kérje a Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Regionális Iroda vezetőjének
szakmai segítségét.
Határidő:??????..
Felelős: polgármester, jegyző
5. A Képviselő Testület kérje a Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Regionális
Irodájának vezetőjét, hogy Hegyháthodász község területének szakmai szempontok alapján
történő megkutatásához nyújtson szakmai és pénzügyi segítséget. Különösen a zártkerti szőlőés
gyümöklcstermelési kultúra történetiségének és a "római katonák útja? emlékhely érdemi
bemutatásának lehetősége szerepel a helyben lakók érdeklődésének középpontjában.
Határidő:??????..
Felelős: polgármester, jegyző
Hegyháthodász község szerkezeti terve ? Főépítészi tervtanács ? Altus Savaria Tervező Iroda ? 2003. október 30.
.
20
6. A Képviselő Testület indokoltnak tartja és támogatja, hogy a község termelési kultúráját
évszázadok óta gazdagító szőlő- és gyümölcstermesztés feltételei javuljanak.
Hasznosításra apportként telket ajánl intenzív művelési és kedvező értékesítési feltételeket
kielégítő, termálvizet is hasznosítani tudó új zöldség-, gyümölcs telepítéshez.
Kezdeményezi érdekeltségi társulás, szövetkezés létrejöttét és mindehhez kéri az FVM Vas
megyei Földművelésügyi Hivatal szakmai és pénzügyi támogatását.
Határidő:???????
Felelős: polgármester, jegyző
7. A Képviselő Testület kéri a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, hogy nyújtson
segítséget a lefolytott termálvízkút megnyitásához és működtetésének feltételeihez szükséges
intézkedések megteremtéséhez.
Határidő:????????.
Felelős: polgármester, jegyző